Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei közül nem egy ma is áll, úgy hogy 1820-ban már megállapíthatták, hogy a hidak többsége már kőből épült, így a molnárok magánutakon dolgozhatnak [32]. Csesznek fedett fahídjának mai rekonstrukciója, Mátyus Károly felvétele Az 1794-ben készült rajzon a cseszneki vár épülete és tornya közötti fedett híd látszik. Az 1821-ban kiadott Mérnöki utasítás a boltozatok mellett, fahídterveket is tartalmazott [33]. Marcaltő Rába-hídja 1829-ben 1829-ben elkészült a Rába felmérése, a fennmaradt rajzokból tudjuk, hogy Marcaltőnél a Rába két ágán egy öt- és egy hétnyílású fahíd állt [34]. 1832-ben Balatonhídvégnél a Zalán 40 öl hosszú, cölöpjarmos híd épült, 1926-ban építették át vasszerkezetűre [35]. 1839-ben Fenékpusztánál - a töltésekkel beszűkített átkelőhelyen - megépült az első fahíd, ez a Balaton nyugati sarkánál javította a közlekedés feltételeit [36]. A hídépítés korai története, fahidak 1846-ban kezdték el építeni Balatonfüreden a hajókikötőhöz a bejáró 40 öl hosszú fahidat [37]. 1848-ban a siófoki fahidat a rácok előtt felgyújtották [2]. Marcaltő környéke 1846-ban, Hadtörténeti Intézet és Múzeum Az 1857-ben befejeződött II. katonai felmérés térkép lapjain legalább 281 híd látható, közülük legalább 96 boltozat volt, még jelentős számú fahíd volt, nyilván a kisebb forgalmi utakon [38]. A hídtörténet-kutatás kincsestára ez a térképsorozat. Azt, hogy Marcaltőnél a Szany felé vezető úton hat fahíd volt, ebből lehet tudni. 1872-ben adták át a forgalomnak a megye első vasútvonalát (Székesfehérvár-Veszprém-Celldömölk), ezen még fatartós kisebb hidak, és Csehbányánál egy vasút feletti (6+7+9+7 + 6 m) fahíd is épült, ez 1926-ig szolgálta a közlekedést [39]. 1880-ból függesztő és feszítőműves fahíd tervek maradtak fenn a Veszprém-győri útról [40]. Az 1881-ben készült alispáni jelentés 537 km-nyi megyei/törvényhatósági úton 293 kő, 120 fa- és 15 vegyes anyagú hídról számol be, ekkor már csak kb. 30 % volt a fahidak aránya [41]. 1885-ben a vármegye szabályrendelete előírta, hogy a Sión csak páratlan számú nyílású hidat lehet építeni, 7,5 m nyílással. Siófoknál cölöpjarmos fahidak voltak 1928-ig, egyikük 1893-ban rácsos acélhíddá épült át [3, 2]. 1885-ben 250 vízimalom volt a megyében, ezek közül soknál híd is volt [42]. 1889-ben Marcaltőnél elkezdődött a háromnyílású, cölöpjarmos Rába-híd építése, ennél már acélgerendákat is alkalmaztak, erről további részletek az egyedi hídleírások között találhatók [43]. 1895-ben vasgerendás hidak mintatervét adták ki, az áthidaló szerkezet tehát már a kisebb hidaknál is a fánál tartósabb anyagból épült.