Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

Lázi különleges hídja (1937), Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény 1905-ben Lázinál érdekes háromnyílású híd épült, a két oldalsó nyílása boltozott, a középső acél I-tartós felszerkezet volt [44]. 1911-ben Marcaltőnél megépült a vasbeton szerkezetű Cigány-csatorna- és Marcal-híd (14, illetve 22 m nyílással), ezek korábban több más hasonló nyílású híddal együtt faszérkezetűek voltak [44]. Kemeneshőgyészen 1923-ban lett kész a vasbeton Marcal-híd, elődje fahíd volt [45]. 1937-ből fennmaradt a hídnyilvántartás egy része, ebben csak 10 acéltartós fahíd szerepel, a legnagyobb az 51 m hosszú marcaltői Rába-híd [44]. A II. világháborúban 1944. december 3-án először a siófoki Sió-hidat pusztították el, majd főleg 1945. márciusában még több, mint 60 hidat robbantottak fel, ezek újjáépítéséről külön fejezet szól, az ideiglenes újjáépítés faprovizóriumokkal történt, ezek közül a veszprémi völgyhídról maradt fenn fotó, amely az építők merészségét és ötletességét dicséri, közel három éven keresztül ezen haladt a forgalom [46]. A provizóriumok zöme kisteherbírású, egyszerű szerkezet volt, egy 1946-ban készített jelentés szerint 19 provizóriumból csak kettő volt nagyteherbírású (451) a 8. sz. és 71. sz. főúton [47]. Kisteherbírású provizórium Dégnél, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Marcaltőnél 1945 ben különleges provizórium épült, a jégtörőkre (azokat nem robbantották fel) épíA hídépítés korai története, fahidak tettek, az elpusztított hídnál jóval alacsonyabb pályaszintű ideiglenes műtárgyat [47]. Nagy tett volt, hogy 1949ben már acélszerkezetű híd állt itt a Rábán. 1947-ben Siófokon rácsos (Howe-rendszerű) fahidat építettek a Sión [48]. 1946-ban majd 1950-ben Zala megyétől több járást Veszprémhez csatoltak, ezzel nőtt a hidak száma és ezen belül a fahidaké is pl. Vindornyalak, Zalacsány, Zalavár térsége [49]. 1948-ban megtörtént a megyei/törvényhatósági hidak államosítása, a nem államosított utak hidjai a megyékhez kerültek. 1950-ben a megye kezelésébe 389 híd tartozott, ennek fele, 187 híd faszerkezetű volt [47]. Az országos közutakon lévő fahidak átépítése a kishidak korszerűsítése program keretében kezdődött 1955 után [50]. Ez a program egy-egy útvonalon minden korszerűsítésre szoruló hidat érintett, így a kisszámú fahíd átépítése viszonylag lassan haladt, de ezek kisforgalmú utakon álltak, így a forgalmat kevéssé akadályozták. Várkeszőn, egészen közel a marcaltőihez 1960ban épült meg a négynyílású, egyjáratú acéltartós, vasbeton pályalemezes Rába-híd a rosszállapotú fahíd helyett. 1961-ben a megye 441 hídja közül 29 volt fa, illetve ideiglenes szerkezetű [51]. Malomsoknál az ideiglenes Marcal-híd 1962-ben, Megyéméi 1963-ban, Marcaltőnél pedig 1966-ban készült el a Cigány-csatorna és a Marcal provizórium mellett az új vasbeton híd, a két utóbbinál érdekesség, hogy az építési forgalom lebonyolítására az ideiglenes hidakat először át kellett építeni [52]. 1972-ben már csak 3 ideiglenes szerkezetű híd volt az országos közutakon, ez az állomány 6%-a. 1977-ben már egyetlen fahíd sem volt a közúti igazgatóság kezelésében. Bakonyoszlop fafelszerkezetű hídja 1962-ben épült át, Közútkezelő tervtára A megyei/tanácsi hidak állományában 1975-ben már csak 50 fahíd volt, ez a hídállomány 21%-a. Fahidak az erdészetek útjain is nagyszámban voltak és még mai is vannak, ugyanígy kastélykertekben, arborétumokban, így Zircen [53]. 26 A hídépítés fejezetei