Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye adottságai

A megye adottságai Veszprém megye területi változásai átszervezés legfeltűnőbb eredménye Keszthely vonzáskörzetének Marcali és Fonyód irányában történő kiterjesztése, ezzel szemben a pápai járás elcsatolása lett volna Veszprém megyétől [7]. Bizonyos, hogy ennek a történelmi hagyományokkal szakító területszervezési reformnak a végrehajtását csakis az 1956 őszi társadalmi válság és a forradalom kitörése akadályozta meg. Az 1950-től 1990-ig tartó tanácsrendszer további évtizedei alatt egyetlen megyehatár-módosulás zajlott le: 1979. január 1-jei hatállyal a keszthelyi járás egésze (28 község és 1 város) át-, azaz visszakerült Zala megyéhez [8]. A rendszerváltással megújult önkormányzatiság új muníciót adott a községek önállósulási törekvéseinek, aminek egyik folyománya a megyehatárhoz közeli községek sorozatos elszakadása lett Veszprém megyétől. 1992. január l-jén régi vármegyéje mai utódjához, GyőrMoson-Sopron megyébe ment át Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny. 1999. június 30-án szintén Győrhöz igazolt át Bakonypéterd és Lázi. 2002. október 20-án követte őket Sikátor, Veszprémvarsány, Románd, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló és Fenyőfő [9], így már a feudális kori Veszprém vármegyének is egyre több községe került más megyéhez. A történelmi tényekhez tartozik, hogy a megye többi részétől és az igazgatási központoktól távolabb eső zirci járási községek leszakadására utaló jelek korábban is mutatkoztak. A kiegyezés után létrehozott önálló bírósági szervek területszervezése lényegesen eltért a közigazgatási területi beosztástól, és ez éppen a zirci járásban volt utolérhető. Néhány év múltán azonban helyreállt a közigazgatási és az igazságszolgáltatási területszervezés szinkronja. Irodalom [1] Ha Bálint-Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Akadémiai K., Bp., 1964. [2] A határvonalak, így a belső szétválasztó határvonalak kialakulásáról igen tanulságosan ír Princz Gyula a Magyar földrajz c. munkája III. kötetének (Bp., é. n.) A térszín hatása az államalakulásra című fejezetében (321-358. oldal). [3] Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. - Tanulmányok Területváltozás Zala és Veszprém megye között Veszprém megye múltjából. Szerk.: Kredics László. Kiad.: Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém, 1984: 121-239. oldal. A megye térképe a településekkel: 156-157. oldal. [4] Erdős Ferenc: Fejér vármegye újjászervezése, 1692-1693. = Fejér Megyei Történelmi Évkönyv, 19 (Székesfehérvár, 1989): 63-68. oldal. Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján, 1531-1696. Veszprém, 1942. [5] Edelényi-Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. = Magyar Statisztikai Szemle, 1928/6: 648-714. oldal. Zala megye archontológiája, 1138-2000. Szerk.: Molnár András. Kiad.: Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2000. Káli Csaba: Zala megye területváltozásai a XIX-XX. században. Honismeret, 2008/3: 40-42. oldal. [6] A tendencia a vármegyei hivatalos lap címének változásában mutatkozik meg a legszemléletesebben. Az eddig kellően fel nem tárt fejleményeket érinti még: Pápa város élete a Tanácsköztársaság idején. Kézirat gyanánt. Pápa, 1969. Benne: Szálai Antal: A város politikai élete (4-93. lap). [7] Erre lásd a fennmaradt térképvázlatokat a Veszprém Megyei Levéltár térképgyűjteményében. [8] Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői, (1945-) 1950-1981. Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém, 1982. [9] Forradalom és tanácsok. Adalékok Veszprém megye közigazgatás-történetéhez, 1956, 1982-1990. Szerk.: Zongor Gábor, KISZÍ, Veszprém, 2000. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2007. január 1. KSH, Bp., 2007. [10] Tóth Vilmos: Az igazságszolgáltatás szerveinek működése, változása és fejlődése Veszprém megyében 1871-től 1982-ig. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 17 (Veszprém, 1985): 789-813. oldal. Az igazságügyi területi beosztás változásait ábrázoló térképet (790. old.) Somfai Balázs szerkesztette.