Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye adottságai

A megye adottságai Veszprém megye a régészeti feltárások tanúsága szerint már a rómaiak előtt is lakott volt, így valamilyen utak és hidak is voltak [1, 2, 3]. Tihany-Szántód között már 57 ezer éve is lehetett révátkelés [4]. A római korból nemcsak települések, hanem rövid útszakaszok is előkerültek. Veszprém megye útjairól két itinerárium is tájékoztat, ám a fontosabb utak végpontjai közötti kisebb települések azonosítása egyelőre még vitatott a szakemberek körében. A fő útvonalak a következők: az Aquincumot az Itáliával összekötő legrövidebb út VárpalotaVeszprém-Nagyvázsony-Keszthely irányában haladt, Keszthely határában Fenékpusztánál balatoni révátkelés és ennek védelmére épített erőd volt. Ez az út valószínűleg áthaladt a Kikeri-tói gáton. E kérdésben újabban más álláspont van, ezért erről külön fejezetben adok rövid áttekintést. Az Itáliába menő út nyomait Literen, Nemesvámosnál, Kapolcsnál, Balatonedericsnél és Tapolcán észlelték [4]. Tapolcánál az út elágazott, az egyik ága Balatonedericsen át a Balaton partján, a másik a Keszthelyihegységen át haladt. A római kori úthálózat [7] A Savaria (Szombathely)-Aquincum közti út Veszp rém megyei szakasza a geológiai törésvonalban, a mai 8. sz. főút térségében haladt, ebben egyetértés van a kutatók között [4-7], A megye közútjainak történetét összefoglaló mű ismerteti a Savaria-Arrabona (Győr) és az Arrabona-Sopianae (Pécs) közti utat, ennek az útnak egy ága Ságvártól a Tihany-szántódi réven kelhetett át [4]. A Veszprém-pápai út tekintetében bizonytalanság van, inkább Öskü környékéről indítják egyes szerzők ezt az utat [5], illetve a mai 83. sz. főút környékén való haladást feltételezik [4]. A közúthálózat kialakulása Laczkó Dezső [8] és Rhé Gyula [9] a mai 82. sz. főút nyomvonalán vélte ezt az utat haladni. Ezzel kapcsolatban csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a megyében a földrajzi adottságok következtében meglehetősen markáns útvonalak alakultak ki, valószínűleg a rómaiak is megtalálták ezeket, ezen kívül persze biztosan voltak kisebb jelentőségű helyi utak is, s ez nehezíti a kutatást. Laczkó Dezső jogosan feltételezte, hogy a Balaton északi peremén út kötötte össze a vízparti településeket [8]. Ennek az útnak vonalvezetését a megye úttörténete részletesen ismerteti, megemlítve, hogy Sümeg és Keszthely között is vezetett római út, nyomait megtalálták Sümeg határában [4]. Gyarmaton, Szentkirályszabadján (Ronkút) és máshol is találtak utnyomokat (flasztert). Rendkívül tanulságos annak vizsgálata, hogy útcsomópont, illetve település volt-e Veszprém mai területén. Hungler József településtörténetében érdekes ismertetést ad erről [10]. Laczkó Dezső és Rhé Gyula meglehetősen sűrű római úthálózatot rajzolt meg, érdekes, hogy a mai kutatás keveset foglalkozik ezekkel a tanulmányokkal [8, 9]. Rhé Gyula szerinti római úthálózat 19] Ugyancsak említés nélkül hagyják általában Finály azon véleményét, hogy Tüskevár-Marcaltő között is vezetett római út, így Marcaltő (Mursella) jelentősége nagyobb lehet, mint eddig gondolták [5]. 15 A közúthálózat kialakulása