Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Egyedi hídleírások

Egyedi hidleírások mai Budapesti út-Kossuth Lajos utca (ma sétálóutca)Óváry F. utca-Dózsa György út-Séd áthidalás-Pápai út nyomvonalon, majd elkészítették az ehhez szükséges kisajátítási terveket [2]. Az út nyomvonala a város keleti oldala felől az 1909ben nyitott Óváry utca végéig a tervezés akkori, meglehetősen kis igényű paramétereinek megfelelt. Jelentős átrendezésre az ezt követő szakaszon került sor: a nagypostától északnyugatra, az akkori Iskola u. és Templom u. jobb oldali házaiból ~6 m-t, általában a házak első, utcai helyiségét kellett lebontani. A háztulajdonosok a tisztességes kárpótlásból teljesen új arculatot adtak az új útszakasznak. Az épületek pincéi azonban a mai napig az út burkolata alá nyúlnak, az egykori kisajátítás emlékeit őrzik a régi kerítés- és homlokzati falsüllyedések [3]. A legnagyobb kihívást a Dózsa György út és Pápai út közötti szakasz jelentette, ahol az ún. Sintér-árok felett egy 6 m nyílású boltozott hidat kellett építeni, majd 200 m hosszú szakaszon 11 m-es sziklabevágást és ennek folytatásában 185 m hosszban a Séd völgyének áthidalását kellett megoldani. Ez utóbbinál épült a két műtárgy: az egy nagy, és két kisebb befogott ívet, annak hídfeljáró részeit magába foglaló felsőpályás vasbeton ívhíd. A völgyhíd mai formáját is Próder Ferenc veszprémi mérnöknek köszönhetjük; családja a II. világháborúig őrizte azt a völgyről készített kis fényképet, amelyre tussal berajzolta az általa megálmodott ívhidat. Több nyugat-európai út után, az ott látott új, korszerű műtárgyak hatására választotta ezt a hídformát. Ez a kis rajz alapján kérték fel a kor egyik legnevesebb hídmémökét, Folly Róbertet (1889-1965) a részletes tervek kidolgozására [4]. Folly Róbert szerint „nem beszélhetünk a hidak szépségeiről, nem írhatunk azok esztétikájáról, mint ahogy nem beszélhetünk a repülőgép művészi kialakításáról sem" [5], a legegyszerűbb természeti törvények felhasználásával, tiszta, egyszerű formákkal a tájba olyan csodálatosan illő alkotást teremtett, ami örökre Veszprém város szimbólumává vált. Az építés A völgyhíd tervezője: Folly Róbert oki. mérnök, a kivitelezésben részt vevők: a Palatínus Rt. részéről Glücklich Gyula oki. mérnök építésvezető, Lakos Gergely, Gáspár Ernő oki. mérnökök voltak. Harkányi János miniszteri osztálytanácsos, dr. Haviár Győző min. műszaki, tanácsos, a veszprémi Államépítészeti Hivatal részéről Próder Ferenc kir. mérnök, Huber Miklós és Vági György mérnökök folyamatosan ellenőrizték az építkezést [6]. A Sintér-árok boltozott hídjának (50 m) megépítésére, a sziklabevágás (200 m) és a völgyáthidalás (185 m) munkáira a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium a budapesti székhelyű Palatinus Építő és Ingatlanforgalmi Rt-vel kötött szerződést [7]. Az út építésére a budapesti Hubertus Kőbánya és Útépítési Rt. kapott megbízást. A munkálatok 1936-ban tereprendezéssel kezdődtek a Sintér-dombnál [8], majd az ún. Séd-átjáró helyén a Sintér-árokban 21 m hosszú, 6 m nyílású boltozott, kőburkolatú híd építésére került sor. Ezt 3 m-es szakaszokban, vízszintesen, lépcsősen alapozták a Séd felé erősen lejtő árokban [9]. A lejtős Sintér-árok boltozat (részlet) Közben megkezdődött a Sintér-dombon a 200 m hosszú, átlag 17 m magas szikla bontása- robbantása, valamint a viadukt állványainak alapozása. Az áteresz fölötti töltés a sziklabevágásból kikerülő kőtörmelékből, döntőállványról épült. A völgyáthidalás két hídszerkezete közötti 14 m hosszú töltésének ötlete építés közben született, a felesleggel a tűzoltólaktanya helyén lévő kőbánya-gödröket töltötték fel [10]. A sziklák robbantását nem az építőiparban akkoriban szokásos paxittal, hanem egy új eljárásban kidolgozott ekrazittal és Tri-2-vel végezték [11]. Részben az újszerűség, de nagyrészt figyelmetlenség - ellenőrzés elmulasztása - miatt szenvedett halálos balesetet Nagy Sándor és Karli Ferenc, továbbá ketten: Molnár Kálmán és Bankó Pál súlyos sérüléseket szenvedtek. Horváth Imre robbantómestert letartóztatták [12], Emlékükre, valamint a viadukt harmadik építési áldozatára, Neumayer László 16 éves napszámosra (a karbidlámpa tisztítás közben felrobbant a kezében) [13] emlékezve a viadukt avatásakor a sziklabevágás kis fülkéjébe Mária szobrot helyeztek. A látványos hidak építését, a sziklabontást már 1936. őszén sokan megcsodálták. Novemberben Mihailich Győző műegyetemi professzort, Kossalka János és Jáky József műegyetemi tanárokat, Barsi Károly miniszteri taná112 A Szent István völgyhíd