Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI helyen vasbeton kerethídként épült újjá [11]. Több hídnál más hidakból kikerült, még használható roncsanyagot használtak fel. A szakályi Kapos-híd 1949-ben az eredeti helyén, de nagyobb átfolyási keresztmetszettel kéttámaszú konzolos acéltartós vasbetonlemezes öszvérhídként épült újjá. A 800 mm gerinclemezes acéltartók a budapesti Erzsébet-híd roncsaiból készültek [11]. A Baja-Bátaszék közötti úton az eredeti formában újjáépített vasbeton ívhíd vonóvasait a budapesti Lánchídból megmaradt acélanyagból készítették [11]. Az ozorai és pálfai Gerber-csuklós vasbeton Sió-hidak helyreállítása különösen érdekes és nem is azonos megoldású. Ozoránál a befüggesztett részt robbantották fel, ezt 1946-ban acéltartós ideiglenes szerkezettel pótolták, s az eredeti kétfőtartós vasbeton hídrészt 1963-64ben építették újjá. Pálfán az egyik hídfőnél törA pálfai Sió-hídon 1 946-ban megindult a forgalom (Közútkezelő felvétele) A megrokkant híd „mankója" (Közútkezelő felvétele, 1 946) HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE tént a robbantás, ennek hatására a befüggesztett rész a mederbe zuhant, ám a helyszíni szemle alapján nem sérült meg, így 1946-ban visszaemelték és a súlyosan károsodott hídfelszerkezettel együtt alátámasztották. Ilyen helyreállítással 1959-ig szolgálta ez a híd a forgalmat. Ekkor a sérült hídrészt újjáépítették [11]. A simontornyai Sió-hídnál 35 m hosszú háromnyílású acéltartós provizóriumon haladt a forgalom, míg 1953-ban a régi alapok felhasználásával megépült az alsópályás ívhíd. Ennek egyik különlegessége az volt, hogy az eredetileg a Margit híd újjáépítésére szánt merev (cső) betétekkel épültek az ívek, a másik újdonság a feszítőkábeles „vonóvas" [8, 11]. Ezzel a fontos közúti hidak újjáépítése megtörtént. Az ozorai és a pálfai Sió-híd ekkor még csak ideiglenesen volt helyreállítva, forgalmuk azonban nem volt túl nagy. A Regölynél lévő Kapos-híd újjáépítése kétszeresen is különleges, egyrészt azért, mert Tatabányáról az ottani vasút feletti műtárgy provizóriumából 1961-ben kikerült 6 db I tartót helyezték a megmaradt hídfőkre, másrészt azért, mert még ma is ez „a provizórium" hordja a forgalmat, immár 40 éve [11]. A kurdi Kapos-híd újjáépítése ugyan megtörtént, de csak 1978-ban. A híd felrobbantása után először faszerkezetű szükséghíd, majd 1959-ben egy ötnyílású (nem egyforma nyílások) provizórium épült a megmaradt hídfők felhasználásával különböző magasságú 400, illetve 800 mm-es tartókkal [13]. A rendkívül röviden ismertetett néhány adat valószínűleg nem tudja kellően érzékeltetni, A 621. (ma 64.) sz. főút hídjának ideiglenes helyreállítása (Közútkezelő felvétele) 47