Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI A kisebb hídroncsok eltávolításában a közutakat kezelő államépítészeti hivatal pl. pincehelyi Kapos-híd és magánvállalkozók pl. Fábián Mátyás is részt vettek (6. sz. főút 150,492 és 163,541 km hidak - ma 56. sz. út) [9]. 1949. május 1-jéig öszszesen 7 hídnál készült el, mintegy 50 ezer órai munkával a roncskiemelés [14]. A nevében változó közúti Hídfenntartó Vállalat (Közhíd) több hídroncs eltávolításában és helyreállításában is részt vett [8]. Provizóriumok, ideiglenes megoldások 1945-47 között készültek, nagyobb ütemű újjáépítés 1947 után folyt. Ebben az évben az ozorai, a tolnanémedi és a kölesdi Sióhídon, a pincehelyi és a kurdi Kapos-hídon dolgoztak. Tolnanémedinél háromnyílású acéltartós provizórium, a kölesdi Sió-hídnál ötnyílású ékelt tartós szükséghíd, a kurdi Kapos-hídnál kétnyílású ékelt fatartós provizórium készült. A dunaföldvári Duna-híd újjáépítése teljes beállványozással hatalmas feladat volt, erről részletes cikk is megemlékezik és az egyedi hídleírás is néhány részletet megemlít [12]. Az újjáépítés a hidak fontossági és helyreállíthatósági sorrendjében történt. A bajai Duna-hídhoz vezető út Duna-ártéri hídjait 1948-49-ben építették újjá, tekintettel arra, hogy a Duna-híd újjáépítése - teljesen új folytatólagos rácsos szerkezettel - 1950-ben készült el [11]. A felszerkezet helyreállítása hacsak lehetett az eredeti formában történt, kivétel persze volt több is: a kölesdi Sió-híd új helyen a régi acélhíd helyett kéttámaszú konzolos gerendahídként, a Pincehelyen a Kapos-híd 1949-ben új A kurdi Kaposi-hídnál épített provizórium, háttérben a vasbeton gerendahíd roncsa A d un af öld vári Duna-híd újjáépítése (1950-51) A szakályi Kapos-híd újjáépítése (Építési Napló melléklet, 1949) 46