Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

VASBETON HIDAK A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI VASBETON HIDAK A vasbetonépítés hőskorából nincs Tolna megyéből hír ilyen hidak építéséről, ezt megmagyarázza az a tény, hogy 1880-tól már acél főtartós, majd 1888-tól szegecselt rácsos acélhidakat építettek 18-34 m-es nyílásokkal. Kisebb vasbeton lemezhidak építéséről azonban 1910-től nemcsak tudunk, hanem ilyen hidak jelentős számban ma is viselik a forgalmat. 1930-ban épült gerendahíd az 51 13. jelű úton (Közútkezelő felvétele) Zomba és Bonyhád között két 92 éves vasbeton híd áll, s összesen 73 monolit vasbeton lemezhíd van ma a megye országos közútjain, melyek 1945 előtt épültek. Ez az állomány 21%-a, jelentős eredmény különösen az 193040 közötti hatalmas hídépítési program: 56 híd, jellemző nyílásméretük 3-5 m [1]. Az I. világháború után folyó nagy út- és hídépítési program részeként néhány jelentősebb vasbeton gerendahíd épült pl. Sárszentlőrincen a Sárvízen (18,0 m), Kurdon és Pincehelyen a Kapós felett (18,0). Jellegzetes kiékelt négy-főtartós hidak voltak [21. Többnyílású folytatólagos gerendahidak a bajai Duna-hídhoz vezető úton épültek: két háromnyílású és egy tíznyílású híd (1929-39). Jellemző nyílásméret 16-22 m volt, a leghoszszabb Duna-ártéri híd három önálló hídrészből állt, 3-4-3 nyílással [2]. Különleges szerkezet volt a dunaföldvári Duna-hídhoz csatlakozó hét-főbordás vasbeton gerendahíd, mely a Duna-híd 2001. évi korszerűsítésével egy időben épült át [3]. A Sió végső rendezésével kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium beruházásában 1929-ben érdekes, 32,0 m nyílású GerberA pincehelyi Kapos4"iíd korabeli képeslaprészleten (Zempléni Múzeum) Az ozorai Sió-híd korabeli képeslapon (Zempléni Múzeum) és ma (dr. Imre Lajos ecsetraj 38