Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI fennállott és azt maguk a törökök pusztították el, amikor Savoyai Jenő serege elől menekülve ki kellett vonulniok Tolna megye területéről [81. A még akkor Bátáig folydogáló, széles árterületű Sárvízen való biztonságos átkelés céljára a törökök idejében a palánki híd szolgált. Ennek őrzésére a törökök kisebb erődöt építettek: Palánkot, mely a falu nevét adta. Erről Ottendorf utazó leírásában olvashatunk, melyhez szerzője vázlatot is csatolt [91. TOLNA MEGYE ÚTJAI ÉS HÍDJAI Ujpalánk Ottendorf Henrik 1663. évi rajzán [1 3] 1 . palánk, 2. felvonóhíd, 3. másik híd, 4. erős töltés A török uralom idejében Paksnál, Tolnán, Domborinál és Bátánál révek működtek a dunai átkelés biztosítására, azonban Tolnától Bátáig, tehát mintegy 40 km hosszü légvonalbeli távolságon belül nem lehetett átkelni a Dunán, ami összefügg az előző fejezetünkben leírt vízrajzi viszonyokkal. A felsorolt dunai településeken felül a török időkben másutt is működtek helyi révek, amelyeknek fenntartását a megszálló saját érdekében is pártolta. Edward Brown angol utazó tudni véli, hogy a törököknek hajóhídjuk is volt Kalocsánál [10]. A török közigazgatásban falun és mezővárosokban a bíró és az esküdtek működtek tovább. A katonák közül került ki a városi biztos, a vásári biztos, az esetleges hídbiztos vagy építési biztos. Nagy szabatossággal intézték az elszámolásokat, az adókat és az egyéb jövedelmeket. A török adminisztráció jövedelemforrásainak jelentős részét képezték a révek [11]. Az elszámolásokban szerepel a már felsorolt dunai réveken kívül a tolnai kikötő vámja és a Sárvíz hídvámja. A szekszárdi szandzsák defterében szerepel az anyavári híd jövedelme a Sárvíz folyón Henye falunál. Henye falu ma már nincs meg, ellenben Anyavár neve ma Janya vár, ahol a vár helyét a térkép is jelzi. Híd jelenlétére utalnak a török naplófeljegyzések: Ujpalánk vagy óvár kétórányira Tolnától mocsárral körülvett szigeten fekszik, a Duna nem messze keletre folyik mellette. A mocsáron át nagy felvonóhíd vezetett, de a Nagyúr még egy hidat építtetett valamivel feljebb a jobb oldalon, a nehéz ágyúk miatt. Bátaszék Szekszárdtól 3 órányira fekszik, silány palánk. A palánkon túl puskalövésnyire folyik a Sárvíz a Dunába, amelyen át a Nagyúr két új hidat építtetett. Az úthálózat fejlesztésére a törökök nem fordítottak gondot. Építkezéseik török érdekeket szolgáló építményekre korlátozódtak. A lakosság igényeivel semmit sem törődtek. Ezenkívül a lakosság zaklatása oly mértékű volt, hogy mire aló. század vége felé a török uralom némileg konszolidálódott, Tolna megyéből elmenekült, aki tehette. Az országrész elnéptelenedett, népessége a mohácsi vész előtti 100 ezerről a török uralom hatására, a 16. század közepére 33 ezerre apadt és a 16. század végéig 10 ezerre csökkent [13]. Közben elérkezett az az időpont, amikor Európa szomszéd népei is megelégelték a török uralom európai jelenlétét és a támadások középpontjában álló osztrák császárságot mentesíteni akarták a török hadak fenyegetései alól. A nemzetközi hadsereg Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt szerveződött és Bécs mentesítését követően Magyarországon folytatta előnyomulását. A török seregek védekezése Magyarország déli felében még elég hatékony volt. A hadműveletek gerince a Duna vonala volt, s a folyamnak mindkét oldalán folytak a felvonulások. Tolna megye területét 1686 őszén érték el a hadműveletek. A Duna mindkét partján felvonuló két hadseregcsoport között a hadműveletek hatékonysága és biztonsága érdekében összeköttetésre volt szükség. A részletes naplóbeli feljegyzések szerint az összeköttetést hajóhíddal biztosították, melyet Tolnánál állítottak fel 1686 szeptemberében, majd a hadműveletek előrehaladásának megfelelően a következő év tavaszán Dunaszekcső térségébe helyeztek át. 15