Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

KAPOS-HIDAK Regölyi Kapos-híd a 63317. j. úton EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Az építési provizóriumnak szánt felszerkezet napjainkban (Bakó Jenő felvétele Építés éve: 1962. Nyílása: 20,0 m Pályaszélesség: 0,50+3,80+0,50 = 4,80 m. Teherbírás: „C" osztály. Megbízó: KPM Közúti Igazgatóság, Kaposvár. Tervező: Uvaterv, Hídépítő Vállalat. Kivitelező: Hídépítő Vállalat, Kemény István építésvezető. Állandó, 20 m nyílású „vashíd" 1892-ben épült a Kapóson Regölynél a döbröközi és medinai hidakhoz hasonló párhuzamos övű, kétszeres rácsozású szerkezettel Zielinski Szilárd és Sármezei Endre tervei szerint [1]. Ezt a hidat a II. világháborúban felrobbantották. A forgalom biztosítására háromnyílású provizórium épült. Ennek állapota fokozatosan romlott, ezért a híd mellett acéltartós zórésvasas provizóriumot terveztek. A kivitelező vállalat javaslatára a tervezett felszerkezetet - közbenső alátámasztás nélkül az épen maradt hídfőkre helyezték, így egy félállandó hídszerkezet épült, építési provizórium helyett [2]. A híd felsőpályás, szegecselt - a toldásoknál csavarozott - I-tartós zórésvasas szerkezetű. A tatabányai hídprovizóriumból kibontott három szegecselt gerinclemezes ikertartó képezi a híd felszerkezetét. A tartókra sűrűn elhelyezett zórésvasakat raktak, melyeket szorítólemezes csavarokkal rögzítettek. A zórésvasak közeit salakbetonnal töltötték ki, a pálya keresztirányú lejtését kialakítva. A gyalogjáró helyszínen betonozott vasbeton szerkezetű, rögzítését a zórésvasak tetejére hegesztett vaskampók biztosítják. Irodalom: [1] A medinai Sárvíz- és regölyi Kapos-híd terve (1893), Közútkezelő tervtára, Szekszárd. [2] A híd tervdokumentációja, központi hídtervtár, ÁKMI Kht. Budapest. 124