Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

A Sió ÉS A SÁRVÍZ HÍDJAI Szekszárd-palánki Sió-híd az 5112. j. úton EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Építés éve: Nyílása: Pályaszélesség: Teherbírás: Megbízó: Alépítmény-tervező: Felszerkezet-tervező: Alépítmény­kivitelező: Felszerkezet­kivitelező: 1899-1900. 49,7 m. 0,60+4,80+0,60 = 6,00 m. I. rendű. M. kir. Államépítészeti Hivatal, Szekszárd. Al­építmény műsz. ellenőr: Baisz József kir. mér­nök, felszerkezet műsz. ellenőr: Nóvák Ferenc kir. mérnök. M. kir. Államépítészeti Hivatal, Szekszárd. Osztrák-Magyar Államvasutak resicai gyára. Szélig Gáspár bátaszéki vállalkozó. Osztrák-Magyar Állam­vasutak resicai gyára. Forgalomba helyezés: 1900. május 10. A csipkefinomságú szerkezet 1 965-ben (Közútkezelő tervtára) Hazánk valószínűleg legrégibb és folyama­tosan forgalomban levő hídja a Szekszárd­Palánki Sió-híd. A római limes út a mai átkelési pont közelé­ben keresztezte a Sárvizet. A magyar államalapí­tás után erre haladt a jeruzsálemi zarándokút és az oly fontos hadi út amelynek jelentősége 1526. után sem csökkent. 1529-ben Szulejmán naplója említi a hídon való átkelést, majd 1555-ből Hans Dunschwam utazó említi az itteni hosszú fahi­dat, melyhez fával, kővel bélelt töltés csatlako­zott [1]. A török 1596-ban a megrongálódott hi­dat újjáépíti és őrzésére erődöt emel, innen a ma is használt Palánk név. Evlia Cselebi török utazó 20 ívű hídként írja le a hidat [2]. A híd a török kiűzése után is sokszor szere­pelt a híradásokban, gyakran hadi események kapcsán. Pl. 1705-ben Simontornyáról a német komendáns hét hajdút és egy német tisztet utasított a híd széthányására, ám a hajdúk a tisztet megölték, s a hidat épségben hagyták [3]. Egy 1726-ból származó felmérésből tudjuk, hogy a híd 105 öl hosszú volt [1]. Hosszan le­hetne sorolni a vámos híddal kapcsolatos panaszokat, ese­ményeket, ám talán ennyi is elég. A híd fontosságát jelzi, hogy itt épült 1900-ban a me­gye legnagyobb nyílású „vas­hídja" [4]. Mindkét hídfő vert facö­löp-alapozáson nyugszik. A felmenő térdfalas falazat és a kétoldali szárnyfalak portland­cement habarcsba rakott tég­lából készültek. Az acél fel­szerkezet a Szekszárd felőli 110

Next

/
Thumbnails
Contents