Hidak Somogy megyében (Kaposvár, 2005)

dr. Tóth Ernő: Függelék

ÖSSZEFOGLALÓ FÜGGELÉK utófeszítés szóbajöhető megoldását próbálták ki, illetve gyakorolták. Ez a kísérleti munka a továbbiakban meghatározó jelentőségű volt, főleg a Freyssinet feszítési rendszer alkalmazásában. A kis hidak korszerűsítése 1955-től kezdődött, a jellemző felszerkezet az ú.n. fordított T tartó (FT) volt, ebből a típusból 114 van a megyében. A 10 m-nél nagyobb nyílások áthidalására 1976-tól EHGE (előregyártott hídgerenda) felszerkezeteket alkalmaztak: balatonszentgyörgyi, kaposvári vasút feletti és más nagyobb hidaknál. Az acél-, illetve együttdolgozó hídszerkezetek közül említésre méltó a barcsi feszített vasbetonpályás Dráva-híd és Siófok kettős betonövű, előregyártott pályatáblás 44 m nyílású Sió hídja. Kaposvárott 1977-től nagyszabású útkorszerűsítések kezdődtek. A 61. sz. főút Kaposvárt elkerülő szakaszán 2000-2003 között mintegy 19 km hosszú úton 16 híd épült: előregyártott hídgerendás (FCI tartók), nagyátmérőjű (6 m) hullám osított acéllemez és rácsos vasúti híd is. Az autópálya-építés már 1971-ben elérte a megyét (Zamárdiig fél autópálya) 2003-ban pedig megkezdődött az autópálya továbbépítése, itt 77 híd épül, többek között egy 266 m hosszú és az 1768 m-es, 80 m pillérmagasságú kőröshegyi völgyhíd, mely több tekintetben rekorder lesz a hazai hidak között. A megye országos közútjain 325 híd van, ezek 85 %-a vasbetonszerkezetű. Az önkormányzatok 298 hidat kezelnek, jellemző erre az állományra a sok gyaloghíd (31 %) és a kisteherbírású fahíd (110). A vasútvonalakon 115 híd, köztük 10 m-nél nagyobb nyílású 19. Az erdészeti és más kezelők tulajdonában lévő hidak száma is jelentős. Ez a könyv egy sorozat részeként a megye hídjait kívánja sok képpel, forrásmunkák megadásával bemutatni. Fő fejezetei: földrajzi adottságok, a megye úthálózatának kialakulása, fahidak, boltozott, vas-acél és vasbeton hidak, a hidak újjáépítése, az országos közutak, önkormányzati utak, vasutak hidjai, egyedi hídleírások (Sió-, Dráva-, Kapos-hidak, vasutak feletti műtárgyak és más fontos hidak). Mellékletként térképek, törzskönyvek, hídlapok, levéltári anyagok, kimutatások találhatók a könyvben. Időrendi áttekintés, tervezők, kivitelezők jegyzéke, kiegészítő irodalom és összefoglaló zárja a könyvet. E könyv írásában elsősorban Hajós Bence hídmérnök működött közre, Szabó László muzeológus és Szilágyi József erdőmérnök egy-egy fejezet írásával segítette a munkát. Egyes fejezetek írását, a könyv szerkesztését dr. Tóth Ernő, a könyv lektorálását pedig dr. Tráger Herbert ny. minisztériumi főtanácsos végezte, aki a német nyelvű összefoglalást is készítette. Az angol fordítás dr. Gáspár László munkája. A könyv készítésében tervezők, kivitelezők, múzeumok, levéltárak, kutatók nyújtottak nagy segítséget források, illusztrációk rendelkezésre bocsátásával, köszönet nekik. E könyv a 46. hídmérnöki konferenciára jelenik meg. Balatonföldvár, Zielinski hídja (Dr. Imre Lajos ecsetrajza) 160