Hidak Somogy megyében (Kaposvár, 2005)
dr. Tóth Ernő: Függelék
FÜGGELÉK ';, ÖSSZEFOGLALÓ Összefoglaló Somogy megye a Dunántúlon fekszik, északon a Balaton, délen a Dráva határolja. Területe 6036 km 2 , az ország egyik legnagyobb, kevéssé tagolt, de változatos felszínű megyéje. Vízfolyásokban gazdag, legnagyobb vize a Balaton, jelentős vízfolyásai a Sió, a Kapós, a Koppány és a Dráva. Közúthálózata a római kortól kezdve ismert: a nagyjából észak-déli utak a Balatont megkerülve vezettek Pécs-Szombathely, illetve Győr irányába. A honfoglalástól kezdve fontos települései voltak: Somogyvár, Segesd, Babócsa. Révátkelőhelyek Tihany-Szántód között, a Dráván Ortilosnál voltak a legjelentősebbek. Középkori úthálózata kellően feltárt, jelentős települései útcsomópontok, hidas helyek voltak. Az első katonai felmérés (1792-95) sűrű úthálózatot rögzített, az utak kiépítését a XIX. század elején kezdődött vízrendezések is segítették. A Balaton partján a mocsaras területek miatt még a XIX. században sem vezetett végig út, hanem Öreglak, Marcali irányába tért el a mai főút vonalától. A Balaton körül 1929-ben már kiépített út vezetett, Siófokig pormentes kivitellel. Fahidakról már 1055-ben szólnak az oklevelek (Sió) Fok, Péterhida (1231) Vetehida (1416) és több más település is hídjáról kapta nevét. Az I. katonai felmérés legalább 390 hidat, átereszt jelölt. Nagy fahíd állt 1883-ban Barcson (320 m), Siófokon pedig kb. 130 m hosszú híd (1893-ig). Boltozott hidakról levéltári anyagok maradtak fenn a XIX. századtól: 1848-ban 67 fahíd mellett 435 kő, illetve tégla híd állt a legfontosabb utakon. 1940-ben a hídállomány 40 %-a (101) boltozat, s számuk még 1963-ban is 65 volt. Napjainkban már csak 13 idős boltozat van az országos közutakon, ezek közül kettő műemléki védettségű. Vas-, illetve acélhidak a vasútépítések kapcsán - igen korán - épültek: Siófokon 1861ben 25 m nyílású többszörös rácsozású, Barcson 1885-ben hasonló kialakítású, Gyékényesen 1891-ben már sarlóalakú (Feketeházy János zseniális szerkezete, 3x95 m-es medernyílásokkal) Barcson pedig 1903-ban szegmens alakú (4x70 m), folytvas anyagú közúti Dráva-híd épült. Európa negyedik hegesztett hídszerkezete 1931-ben Balatonszemesen épült: 23,7 m nyüású gyaloghíd a vasút felett. Ez az úttörő műtárgy ma is forgalomban van Pécsett. A vasbeton hidak építése 1892-ben kezdődött Wünsch-rendszerű hidakkal. 1905-ben Zielinski Szilárd - a hazai vasbeton hídépítés megteremtője - tervezte Balatonföldvár hatnyílású kikötői gyaloghídját, mely ma is példázza a 100 évvel ezelőtti mérnökök, munkások tudását. Említésre méltó az 1926-ban épült siójuti Sió-híd, mely építésekor 32,5 m nyílásával nemzetközi mércével is kiemelkedő alkotás volt (megszélesítve, megerősítve ma is viseli a forgalmat). 1928-tól nagy út- és hídépítési program folyt, ezt jelzi, hogy ma is 52, 1945 előtt épült híd áll az országos közutakon. A II. világháborúban 81 híd pusztult el Somogy megyében. Az újjáépítés több hídnál először csak ideiglenes szerkezettel (siófoki vasúti Sió, siójuti Sió-híd) vagy késve történt, mint a barcsi közúti Dráva-hídé 1969-ben, vagy teljesen elmaradt, ahogy a barcsi vasúti Dráva-híd. Az újjáépítés érdekes példája a siójuti vasúti Sió-híd, amelynél az újpesti Duna-ág-híd egyik, 1896-ban épült szerkezetét építették be (1957-ben). A hidak újjáépítésében 1950-től már korszerű technológiákat: előregyártást, feszítést alkalmaztak. Kaposváron 1956-60 között három (25-28 m nyílású) Kapos-híd épült úgy, hogy az előregyártás, 159
