Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Kompok

KOMPOK Ha valamely közlekedővonal létrejöttének akadálya vízfolyás vagy állóvíz, az akadály leküzdésére az ember hidat épít, ha képes rá. Az ember hídépítési képességének azonban mind műszaki, mind anyagi szempontból korlátai vannak és ezeket a korlátokat nem lehet mindenkor összhangba hozni a hídépítés iránti, egyre fokozódó igényekkel. Ilyenkor, az igények kielégítése érdekében, hídpótló megoldásokat kell keresni. Ilyen megoldás - az alkalmazás történeti időrendjéA Pest-Budai hajóhíd tehermentesítésére 1791-ben az Országgyűlés tartamára üzembehelyezett repülőhíd tervrajza Átkelés Szabó Vladimír rézkarca ben - a révhajó, a kötélpálya, a víz alatti alagút és a repülőgép. Az igény kielégítése szempontjából a hídhoz legközelebb áll - tehát a legalkalmasabb hídpótló eszköz - a víz alatti alagút, mert folytonos üzemű, akárcsak a híd. Ezzel szemben a révhajó, a kötélpálya és a repülőgép a vízen való átkelés feladatait csak szakaszos üzemmel képes megoldani. A négy hídpótló megoldás közül Pest megye területén több helyen révhajó, a hídpótló szerepben egyetlen alagút (a budapesti METRÓ dunai iker alagútja) működik. Hídpótló kötélpálya és repülőgép a világ más tájain nagy számban található, de Pest megye területén alkalmazása nem lenne indokolt. A hídpótló révhajónak Magyarországon évszázados hagyományai vannak. Buda és Pest kiemelkedésében nagy szerepe volt a megyeri, Jenői és pesti révnek [12]. A rév szó számos helységnevünkben szerepel (akárcsak a híd szó). A fogalmak tisztázása érdekében megjegyezzük, hogy a rév szó eredetileg vizijármu kikötésére alkalmas helyszint jelöl, azonban ma már gyűjtőfogalom, a helyszínt az átkelésre alkalmas jár99