Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)
dr. Gáll Imre: Budapesti hidak
BUDAPESTI HIDAK hossza 56,00 m, a középső, felemelhető hídrész 21,00 m hoszszú, szerkezete alsópályás és az emelés magassága 3,00 m volt. A két mederpillér fölött egy-egy kapuzat épült, ezekben futottak a mozgó hídrész ellensúlyai, öszszesen 45 tonna. Az ellensúlyokat a kapuzat tetején levő csigán átvezetett emelőlánc kötötte össze az emelendő hídrésszel. Az emelést két csörlővel két ember végezte, és hét percig tartott. Felemelt állapotban a híd alsó éle 13,00 m magasra került a Duna nullvízszintje fölé. A emelőhíd 83 évig teljesítette feladatát. Az utóbbi harminc év alatt azonban egyszer sem került sor a felemelésre, miután a hajók a Dunaágat magas vízállás esetében nem látogatták. Ezért a csörlőszerkezetet üzemen kívül helyezték. Ugyanezek az okok játszottak közre abban is, hogy az 1968. évi felújításkor már nem volt szükség különleges szerkezetű hídra és egyszerű vasbetonhíd épülhetett. A jelenleg is fennálló vasbetonhidat Darvas Endre tervei szerint 1969. január 2-án adták át a forgalomnak [18]. Az 1994. év végén Budapesten 277 híd volt, ezek összhossza 18006 m, pályafelülete 237733 m 2 . Az előző fejezetben tárgyalt Széchenyi Lánchíd után a budapesti Margit híd volt a következő Duna-híd, mely francia tervek szerint, francia anyagból készült 1872-1876 között. Az eredeti szerkezetből a második világháború után csak a parti nyílások maradtak meg, majd ezek átépítése után egy fél ív a kiskőrösi Közúti Szakgyűjteménybe került. A Margitszigetre vezető híd szerkezete eredeti, de ez később épült (1901). Az Óbudai Hajógyár részére épült emelőhíd 1884-től kezdve 83 éven át volt üzemben. Helyén ma vasbeton híd áll A mai déli összekötő vasúti híd őse 1877-ben épült, két kétnyílású, többszörös rácsozású, kétvágányú szerkezetként, és 1913-ig volt forgalomban. Akkor épült a vonórudas kétcsuklós ívekből álló acélszerkezet, mely 31 éven át szolgált és a második világháború végén pusztult el. Helyén a mai ikerhíd csak az 1948. és 1953. években épült fel. Ez a szerkezet egymás mellett fekvő két négytámaszú folytatólagos rácsos gerendatartó, szimmetrikus rácsozással, a támaszok fölött egyenes vonalú kiékeléssel. A század utolsó évtizedeiben megjelent a folytacél, amely már korszerű építőanyagnak tekinthető. Ebből készült a Ferenc József híd (1896) (ma Szabadság híd), és a régi Erzsébet híd (1903), továbbá a városligeti tó fölött a dr. Zielinski Szilárd tervezte Millenniumi híd (1896). 1913-1915 között átépítették a budapesti Széchenyi Lánchidat. Az eredeti hídból csak az alépítmények maradtak meg, hosszabb lánctagokat alkalmaztak, az öntött vas kereszttartók és a fából készült merevítő tartók helyett korszerű szerkezeti részeket építettek be. A húszas években épültek Budapesten a Soroksári Dunaág feletti hidak, a Csepel sziget csúcsá74
