Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Budapesti hidak

BUDAPESTI HIDAK nál, illetve a Gubacsi dűlőben. Ezek - felrobbantás és helyreállítás után - ma is állnak, azzal a különbséggel, hogy a Gubacsi hídon megszűnt a HÉV, ma egy iparvágány és négy közúti forgalmi sáv vezet át rajta. A szigetcsúcsi híd mellett 1950-ben hasonló híd épült a csepeli gyorsvasút részére. 1935-37 között szélesítették és egyúttal átalakították a budapesti Margit hidat. A medernyílásokban levő, lapokra támaszkodó íveket kétcsuklóssá alakították, egyúttal a déli oldalon két új főtartót építettek be, a villamos vágányokat középre helyezték és kétoldalt két-két forgalmi sávot alakítottak ki. Ugyanebben az időben épült a budapesti Petőfi (akkori nevén Horthy Miklós) híd, a budapesti hidak sorában elsőként folytatólagos rácsos acél főtartókkal, melyek tartórácsként dolgoznak együtt egymással. A korai vasbeton hidak közül különösen említésre méltóak a „merevbetétes" Wünsch-féle hidak a millenniumi földalatti vasút felhagyott nyomvonala fölött és a mai 30. sz. út budapesti szakaszán. Az utóbbit később kiszélesítették. A „szárazföldi" hidak közül forgalmi és szerkezeti szempontból kiemelkednek a különböző alul- és felüljárók. Közúti szempontból azok a hidak érdekesek, amelyeken út halad vasútvonal vagy másik út (útcsomópont) fölött, vagyis a közúti felüljárók. Már a második világháború előtt állt a Márvány utcai híd, amelyet a háború után 1948-ban öszvérszerkezetként építettek újjá. A Nyugati pályaudvar közelében levő Ferdinánd híd 1874-ben épült 290 m hosszúságban, egy 23 nyilású boltozott, egy középső rácsos és egy vasgerendás részből állt. Ezt 1940-ben átépítették, a II. világháború után 23 nyílású vasbeton épült ujja. A balatoni úton (ma 70. sz. főút) 1936-ban két felüljáró épült, bordás lemezes vasbeton felszerkezettel. Különleges többszintű szerkezet az Árpád híd margitszigeti műtárgya, mely az első különszintü közúti csomópont volt. A ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmú úton 194142-ben jelentős műtárgyak készültek: két alsópályás vasbeton ívhíd (egyik vonóvasas, a másik Langer-rendszerű) az út első szakaszán, három aluljáró a keresztező utak alatt a külső szakaszon. Az 1980-as években az ívhidak helyett nem megfelelő teherbírásuk és rossz állapotuk miatt új hidak, a három aluljáró közül kettőnél - a támfalak ugyancsak rossz állapota miatt - felüljárók épültek. A háború előtt megépült az Árpád híd valamennyi pillére és az áthidaló szerkezet egy része 4 forgalmisáv-szélességgel + villamos pálya, amit 1951-ben a híd teljes hosszában 2 sávos út + villamos pályával egészítettek ki. A második világháborúban a Duna- és Dunaághidak kivétel nélkül elpusztultak és a kisebb hiA Margit-hídat 1937-ben a forgalom fenntartása mellett kiszélesítették. A villamos vágányok középre kerültek. 75