Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Budapesti hidak

BUDAPESTI HIDAK A Városligeti dróthíd a jelenlegi Széchenyi-szi­get és a déli tópart között ívelte át a tavat. A fa­lazott hídfőkön 12 öl, tehát nagyjából 23 m nyí­lású hídszerkezet nyugodott, mely két-két kábel­re volt felfüggesztve. A híd szélessége 6 láb (kb. 1,90 m) volt, ami megfelelt az elegendő járda­szélességnek. A kábelek tartóoszlopai, összesen 4 db, a hídfőkön voltak elhelyezve. Magasságuk legfeljebb egy ölnyi (2 m) lehetett és a kábelvé­gek lekötései mintegy 2, legfeljebb 2 és fél öl­nyire (4-5 m) lehettek a hídfő mögött. Mindezek a méretadatok a korabeli ábrázolások és a leszá­molási adatok alapján becsült számok, melyek tervek hiányában nem ellenőrizhetők. A kábelek fonott vashuzalok, a tartóoszlopok öntöttvas elemek voltak. Oldalt, a kábelek síkjá­ban egy-egy merevítő sin futott végig, ezt a sínt, és a hosszirányban lefektetett pallózatot az ölen­ként a kábelekre felfüggesztett 12 keresztgeren­da támasztotta alá. Korlátként kb. 1 m magassá­gú drótháló volt kifeszítve a tartóoszlopok és a függesztőelemek síkjában. A híd az annakelőtte ott álló elöregedett fahíd helyébe Fritz Antal bécsi szitás mester ajánlata alapján épült, a Szépészeti Bizottmány jóváha­gyásával és költségére. Ötven éven át, 1826 nya­rától 1875 őszéig szolgálta a pestiek kényelmét és volt kedves színfoltja a Városligetnek. Elbon­tását korróziós károk miatt kellett elhatározni [12]. A Kőbányai függővasút pályája mind hídtörté­neti, mind vasúttörténeti érdekesség. Létrejötté­nek idején a vasutak még a fejlődés kezdeténél tartottak és alig jutottak túl a bányavasutak nívó­ján. A pálya lehetőleg egyenes vonalvezetésére és egyenletes lejtésviszonyaira már akkor kellő figyelem fordult, azonban azt a célt, amit később földmunkákkal és műtárgyakkal értek el, a kőbá­nyai függővasút esetében faszerkezetű viadukt­tal óhajtották megoldani. A faszerkezetű viadukt bakokra helyezett hossz­gerendákból állott, melyeknek tetején az eredeti angol szabadalom szerint egy, a pesti, Bodmer badeni sóbánya-igazgató által megváltoztatott megoldás szerint két sín volt felerősítve. A síne­Magyarország első függőhídja 1826-1875. Építette Anton Fritz bécsi szitás mester. 71

Next

/
Thumbnails
Contents