Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Budapesti hidak

BUDAPESTI HIDAK alakú árkot ábrázol a város körül, de csak az egyik hidat tünteti fel nyilvánvalóan azért, mert csak azt az egyet lehetett látni arról a pontról, ahonnan a művész a tájat szemlélte [7]. A vizesárok volt egyúttal a városi vám határvonala is. A rajta átvezető hidakon vámolták meg a kereskedőket. A vámszedést többnyire vállalatba adták és egyben kötelezték a vállalkozót a híd fenntartására, akinek ez egyébként is érdeke volt. Az 1787. évben ezt a rendelkezést felülvizsgálták és a vizsgálat eredményéről jelentést készítettek. A jelentés tartalma szerint a Vác felé vivő útba eső határcsárdánál egy hajóvontatásra szolgáló fahíd állott rossz karfával, éppenúgy a száraz Rákos felé vezető úton. A Hatvani és a Kerepesi utakon a Rókus kápolnánál kőhíd állott, melyet 4 öl szélesre kellett bővíteni. Ehhez a munkálathoz az anyagot a Rátz Ferenc féle major felé vezető, feleslegessé vált híd lebontása révén nyerték. Tovább a Rákos felé még több fahíd állt [8]. Az Üllői út a Kecskeméti kapun kívül kőhíddal kezdődött és az Éliás parkjának nevezett mulatóhelyig vezetett (a mai Ludovika térig). Keresztezte az Övárkot, ott is állt híd, melyen túl az út kétfelé vált (Vecsés és Soroksár felé) [9]. A városfal melletti árkon kívül még egy árok húzódott a város körül. Ez az árok az ún. Rákosárok a Margitsziget magasságában lépett ki a Dunából és a Liliom utcánál torkollott vissza a Dunába. A várárok a mai Kiskörút vonalán húzódott, a Rákos árok pedig a Felső erdősoron, a Lövölde téren, majd nagyjából a mai Nagykörút Duna felőli oldalán, a Blaha Lujza téren, a Rökk Szilárd utcán, Mária utcán, Hőgyes Endre utcán folydogált. A Hőgyes Endre utcát azelőtt Rákos utcának hívták, átvéve az árok nevét. A régi telekkönyv szerint a Rákos-árok egyik kőhídja a Mária utca és az Üllői út sarkán állott. A Rákosároknak a Boráros téren is volt hídja, melyet A Rákos-árok ábrázolása Dorfinger Wegweiser-ének (1827) térképmellékletén 1790-ben id. Zitterbart János építőmester terve szerint átépítettek. A hidat a Ferencvárosi Puszta-templom után „Brücke zur erödten Kirche"nek nevezték [10]. Arról, hogy ezek a hidak mikor épültek, és milyen volt a kialakításuk, méretük stb., nincsenek feljegyzések. E téren a rajzok és a térképek sem szolgáltatnak megbízható adatokat. Az „igazi" Rákos-patak a Hungária körúton kívül szeli át a fővárost és a mai Gvadányi utcán, Rákos-patak utcán át a Vizafogó utcánál ömlik a Dunába. Végig nyílt, rendezett árokban folyik és az útkeresztezéseknél kellő számú, méretű és teherbírású híd áll a jármű, és gyalogos forgalom rendelkezésére. A Váci és Kerepesi országút keresztezi a patakot és a keresztezési pontokon a korabeli térképek mindenütt hidakat jelölnek. A hidak nyilvánvalóan már sokkal régebben készültek, mint a térképek. A Rákos-pataknak ez idő szerint is meglevő egyetlen öreg hídja érdemel még figyelmet, mégpedig a Rizskalász utca meghosszabbításában, a Hengermalom előtt álló betonboltozat. Ez a híd a korai vasbetonépítmények közé tartozik és a XX. század elején épült [6]. A Rákos-patak torkolatánál is állott egy régi fahíd. Ezt az 1772. évi nagy árvíz elsodorta, sok 69