Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Budapesti hidak

BUDAPESTI HIDAK A Paparíkás-patak hídja Pesthidegkúton a Temető utcánál az emléktábla szerint 1883-ban épült Az itt álló terméskő boltozat építésének ideje szintén a századforduló idejére tehető. A Péter Pál utca Budafoknak az az utcája, melyben a XVIII. században megkezdődött a város betelepülése. A legrégibb házsort, a páros számú oldalon, emléktábla jelöli. Az utca két házsorát széles útterület választja el egymástól, melyet középen mély árok oszt ketté (Péter Pál árok). Az utca 13-17. számú házai előtt az árkot beboltozták, s ezzel az árok mindkét oldalán lévő úttesteket 50 m hosszon egyesítették. A boltozott részen autóparkolót alakítottak ki. A boltozat nyílása 3,00 m, anyaga faragott kő. Ugyanebben az utcában, a beboltozott résztől keletre mintegy 150 méternyire az árok újból híd alatt halad el. Ez a híd azonban már csak nyugatról szemlélhető, mert innentől kezdve az árok betorkollik Budafok város csatornahálózatába és eltűnik. Egy 1962-ben készült összeírás Budafok város területén még egy boltozott hidat említ a Rózsa Richárd utca (jelenleg Mária Terézia utca) és a Mészáros köz keresztezésében, ez azonban már szintén beleolvadt a város csatornahálózatába és nem tartható számon hídként. Egy fejlődő nagyváros öreg kishídjaira előbb-utóbb ez a sors vár. Pesthidegkút beépített területén a Hidegkúti (volt Klebersberg Kunó) út északi oldalán vonul el a Paprikás-patak, mely nyugat felé folyik és az Aranyhegyi-völgy vízrendszeréhez tartozik. Az említett főúthoz észak felől kapcsolódó házi Paprikás-patak hídja a Garda utcánál A Paprikás-patak hídja a Templom utácánál. Vasbeton lemezzel szélesített terméskő boltozat rom utca boltozott híddal íveli át ezt a patakot. A hidak adatai a táblázatban szerepelnek. A hidak egyikén, mely a Temető utcánál áll, az építés 1883. évszámát emléktábla jelzi. A pesti oldalon a terep sokkal lankásabb, mint Budán. Az önálló Pest város nem támaszkodhatott a hegyek védelmére. Előbb palánkkal, majd fallal vette körül a települést és a falon kívül árkot ásatott. A városba három hídon lehetett bejutni, (a Dunapartot nem számítva), mely hidak a váci, a hatvani és a kecskeméti országutakat vezették be a városba, illetve az azonos elnevezésű három kapuhoz. Egy XVII. századi térkép félkör 68