Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Budapesti hidak

BUDAPESTI HIDAK kezdődően a Pénzügyminisztérium gondoskodott, amit a vám-jövedelmek beszedése és kezelése indokolt. A Pénzügyminisztérium illetékessége a hídvámok eltörlését követően még egy ideig megmaradt, azonban célszerűnek mutatkozott a hidak felügyeletét és karbantartását a Kereskedelemügyi Minisztérium hatáskörébe áttenni, amit az 1921. évi XXIII. törvénycikk rendelt el. Ez a minisztérium volt akkoriban az összes közlekedésügyek főhatósága. A budapesti közúti Duna-hidak fenntartásáról 1921. július l-jétől kezdődően a második világháború utolsó évéig, 1944-ig gondoskodott ez a főhatóság. Ekkor vette át ezt a tevékenységet a főváros polgármestere, illetve annak műszaki szakközegei. A hidak felrobbantását követő teendők az egész ország összefogását igényelték, ezért célszerű volt az újjáépítés feladatát és felelősségét átmenetileg ismét miniszteri szintre emelni. A ,,hídcsatát" a Közlekedési Minisztérium irányította. A hidak újjáépítése után ez az ügykör 1950 végéig a minisztériumé maradt, 1951. január 1-je óta ismét a főváros gondoskodik Duna-hídjairól. Az első időszakban a kerületi önkormányzatok felügyeltek a hidakra szakközegeik útján, 1967-ben ezt a feladatot a Fővárosi Közmű- és Mélyépítési Igazgatóságra ruházták át, melynek műtárgycsoportjára tartozik az objektív irányítás, míg a felügyelete alatt működő hídmesteri hálózatra a közvetlen végrehajtás. A hidak állapotát a Közúti Hídszabályzat Az Aranyhegyi árok hídjának nagyméretű kövei a bontás óta bizonyára más célt szolgálnak szerint meghatározott időpontokban vizsgálják s a vizsgálatok eredményeit a hidak törzskönyveibe jegyzik. Mint már említettük, a főváros területén négy jelentősebb vízfolyás vonul végig, éspedig Budán az Aranyhegyi-patak és az Ördög-árok, Pesten pedig a Szilas-patak és a Rákos-patak. Előbbi kettőn már a rómaiak építettek hidakat, utóbbiakon csak a későbbi évszázadokban épült hidakról van tudomásunk. Az alábbiakban mind a négy vízfolyás boltozott hídjaira vonatkozóan mutatunk be néhány adatot. Az Aranyhegyi-árok egyik igen szép boltozott hídja a fővárosból Dorog-Komárom-Győr-Bécs felé vezető 10. sz. főúton állott. Ez az út, egészen az autópálya-építkezések megkezdéséig, a legelőnyösebb összeköttetést biztosította a magyar és az osztrák főváros között. Az óbudai temető külső végénél, az esztergomi vaI

sútvonal szintbeni keresztezése előtt, ez idő szerint korszerű vasbetonhíd íveli át a patakot. Ettől a hídtól mintegy húsz lépésnyire nyugatra állott egy szokatlanul nagy méretű faragott kövekből falazott, 11,38 m (pontosan 6 öl) nyílású kőboltozat. A nyugati homlokzatot 25 kőből állították össze, melyek között 1,20 m méretű is volt [1]. Az Aranyhegyi árok hídját a Bécsi út keresztezésében, az Óbudai temetőnél elbontották. Talán 300 évig is állhatott Amikor az új vasbetonhíd 1953ban megépült, az útvonalon kor64