Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)
dr. Gáll Imre: Budapesti hidak
BUDAPESTI HIDAK Az Ördög-árok egyik hídja körülbelül a mai Szarvas térnél ívelte át a patakot. K. Kiette litográfiája 1849-ben készült gigfutó elrendezéssel. Az Aranyhegyi-ároknak Óbudán lévő hídjáról és magának az ároknak szerepváltozásáról kiadványunk előző fejezetében már beszámoltunk. Az Ördög-árok a Hűvösvölgy felől közelíti meg a főváros beépített területét és a Szilágyi Erzsébet fasoron, a Városmajoron, a Maros utcán, a Vérmezőn, a Pauler utcán és a Krisztina rekciót hajtottak végre, aminek során a régi hídnak egyik sarkát le kellett bontani, ezt követően azonban nem folytatták a bontást. Miután a híd állapota és anyagának minősége kifogástalan volt, jelenléte sem volt útjában senkinek sem, a híd használaton kívül bár - még legalább tíz esztendeig fennállott. Elbontásának sem időpontját, sem a bontást elrendelő személyt nem sikerült felkutatni. A bemutatott fénykép 1961-ben készült. A híd építésének ideje nem ismeretes, első említése egy határvita tárgyalásán elhangzott tanúvallomás 1686-ban [2]. Az Aranyhegyi-ároknak a főváros határától néhány lépésnyire, de még a főváros területén van még egy boltozott hídja, melynek vasbeton íve már sokkal későbbi időben épülhetett. Méretei is szerényebbek az előbbi hídénál. A határon kívüli patakszakaszon szintén vannak hidak, azonban ezek közül csupán egyiknek a szerkezete boltozat. Ez a híd Pilisszentiván belterületén az önkormányzat székháza előtt áll. Alakja szegmensív, korlátja andráskeresztes fakorlátot utánzó vaskorlát, a ferde alaprajzú szárnyfalakon is véMielőtt az Ördög-árok boltozata elkészült, a nyílt árkot faés kőhidak ívelték át. A fahidak csak gyalogosok részére szolgáltak. Kiscelli Múzeum fotótár 65