Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)
Kovács József: A hídállomány ismertetése és annak üzemben tartása
HÍDÁLLOMÁNY Búvármunka a tahitótfalui Kis-Duna híd pillérénél 1992-ben a mintegy 80 éves tahitótfalui Kis-Duna híd mederpilléreinél a pillérek állapotát búvárfelméréssel kellett meghatározni. A vizsgálat alkalmával a pilléreken veszélyes kiüregelődéseket, a kőburkolaton pedig deciméteres elmozdulásokat állapítottak meg. Szükséges még ilyenkor a pillér 20-50 méteres térségében a mederállapotokat is felmérni. Ez ultrahangos mélységméréssel és egyidejű radarral történő távolságméréssel, valamint grafikus adattárolással történhet. A mederfelvételek alapján lehet a mederfenék biztosítási munkákat - a kőszórás feltöltést - tervezni és kivitelezni. A kezelői tapasztalatok szerint a hidaknál a kisebb vízfolyások mederállapotát is folyamatos megfigyelés alatt kell tartani. Feliszapolódás esetén ugyanis az átfolyási szelvény annyira lecsökkenhet, hogy a vizek az útfelületen keresztül átcsapnak. Ilyen eset fordult elő Gödöllő és Aszód között, a 30. sz. főúton a Petőfi-forrás mellett, amikor a feliszapolódott medret a befogadóig a vízfolyás kezelője helyett a Közúti Igazgatóság tisztíttatta ki. Mederkimélyülés esetén viszont az alépítmény és így a híd állékonysága kerülhet veszélybe. Ilyen eset fordult elő például a Bugyi-Kunpeszér közötti Dunavölgyi Főcsatorna hídnál, ahol a veszélyes lemélyülést 300 tonna kőszórással kellett megszüntetni, vagy Tárnokon a régi Benta-patak hídnál, ahol soronkívül kötényfalat kellett építeni. A tapasztalatok alapján - különösen a feliszapolódott medrek esetében - a vizek minőségére is oda kell figyelni. Megállapítást nyert ugyanis, hogy 1975-ben Nagykőrösön, a 441. sz. főúton lévő Kürti-csatorna híd téglaboltozata elsősorban a feliszapolódott mederben lévő agresszív víz miatt porladt el és szakadt be. 1981-ben a ráckevei híd jobboldali, hatodik fíiggesztőoszlopának egy ismeretlen jármű - feltehetően kombájn - ütközött, ezért az osztott szelvényű függesztooszlop úttest felőli része a járda síkjában megtört és kb. 1,5 m magasságban meggörbült, valamint elcsavarodott. Az ütközés miatt rendkívüli hídvizsgálatot kellett tartani, a hídon azonnali súly- és szélességkorlátozást kellett bevezetni. A sérült függesztőoszlopot autogén hegesztő berendezéssel szakaszonként sárgamelegre történt felmelegítés után láncos emelővel oldalirányú húzatással és kalapálással kellett kiegyengetni. Sérült függesztooszlop javítása a Ráckevei Kis-Duna hídon 53