Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Boltozott hidak

BOLTOZOTT HIDAK Kerepesen a 30. sz.főút 1854-ben épült Szakadék-hídja 1968 óta üzemen kívül áll. Szárnyfalai párhuzamosak. Korlátoszlopai és tartószerkezeti elemei terméskőből faragottak ben általában 0,80 m körüli magassággal építették meg a hídpálya szintjéhez viszonyítva. Kisebb magasságú mellvédeket a XIX. század folyamán kezdtek alkalmazni, amíg a mellvédnek már nem is nevezhető hídszegélyekig csökkentették le a magasságukat. A fejlődés során a kis hidak mellvédjei alakultak át először hídszegélyekké. Érdekes eredménynyel jár, ha a mellvédek, hídszegélyek és szárnyfalak kialakítását a híd oldalnézetében vizsgáljuk, ahol a mellvéd felső vonala rajzolódik elénk. Három elrendezéssel találkozunk: középig emelkedő, onnan a végekig süllyedő folytonos vonal, a hídfők között vízszintes, onnan a szárnyfalvégek felé süllyedő vonal és végül mindvégig vízszintes, törés nélküli vonal. Egyetlen hídon, az Ördög-árok Vadaskerti úti hídján láthattunk csupán a szárnyfalvégek felé emelkedő vonalú mellvédeket. Ezt a formát azonban az átépítéskor vízszintes vonalú mellvéddel váltották fel. (L. a Budapesti hidak c. fejezetben). Mindezek a tényezők a hidak jellemzői, melyek megkönnyítik a hidak felismerését és egymástól való megkülönböztetését. A hidak korára nem mondhatók jellemzőnek. Közismert tény, hogy a külföld híres hidjai esetében legtovább a híd ékítményei élnek az emberek emlékezetében. A híres hidakat sokszor éppen a rajtuk lévő építmények vagy szobrok tették híressé. Magyarországon is vannak szobros hídjaink, van olyan hidunk, amelyen stáció van, sőt olyan is, amely mindkét oldalán házakkal van beépítve, méreteik azonban szeréMárianosztra bekötőútjának Kovácska-patak hídjának járdáját szokványos acélkorlát védi nyebbek, így világviszonylatban nem lehetnek az élvonalban. Hazai viszonyaink között azonban olyan érdekességek, amelyeket minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell óvnunk és meg kell becsülnünk. 41