Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre és Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK A cserkészek átveszik a hídőrséget (archív fotó) szeszélyesen változtatta medrét és a honfoglalás korában a kastélydomb közelében vágódott be valami árokba, fél kilométerrel nyugatabbra, mint az előbbi évezredben. így stratégiailag a kastélydomb vált a leghasznosabb területté, lábánál a Rákos patakkal és kiöntéseivel, valamint magasabb fekvésével. Erre vezetett a budai via magna, miután az Isaszeg-Alvég-Juharos útvonal Aszód-Hatvan-Miskolc felé hosszabb kerülő az 1352-i határjárásból ismert Pest-Kerepes-Gödöllő via magnához képest, mely Babaton át vezetett Aszódra. Az ilyenfajta települést általában széles árok ölelte körül védelmül, amelyen átjárás (híd) csak őrzött pontokon vezetett keresztül. Gödöllő 1933 nyarán otthont adott a Jamboree-nak, az emlékezetes cserkész - világtalálkozónak. A ma már részben beépített Erzsébet ligetben, továbbá az Alsó park területén, valamint a királyi kastélytól nyugatra eső ritkás erdőcskében sátorvárosok épültek, melyekben 30.000 cserkészt látott vendégül az akkor még község. A sátorvárosok gyalogos közlekedésének biztonságos lebonyolítására összesen hét helyen ideiglenes áthidalások épültek a közöttük és mellettük haladó út, helyi érdekű villamos vasút, valamint a MÁV pályaudvar vágányai fölött. Csatolt térképünk az ideiglenes hidak elhelyezését, képünk pedig a hidak egyikét ábrázolja az elektromos világítás felszerelése közben. A hidakat a térkép szerint a következőképpen nevezték el: 1 Premontrei híd 2 Delegátus híd 3 Állomáshíd 4 Kastély híd 5 Erzsébet híd 6 Aréna híd 7 Budapesti híd ADATFORRÁSOK: [1] Dr. Bernát István: Gödöllő története. Gödöllői Hírlap 1940. 29. számtól kezdve folytatólagos közlések az 1941. és 1942. évfolyamokban is [2] Rácz Judit: Gödöllő helynevei. 1981. 12. old. [3] Heltai Miklós és szerzőtársai: Gödöllő. (Szerk. Dékány Antal) [4] Jamboree-album 149