Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Adottságok

ADOTTSÁGOK tálában nem lényegtelen hatással voltak. Ez a hatás a legtöbb esetben mint híd építésére irányuló igény érvényesült és a lehetőségek határain belül kielégítést is nyert. Hidak keletkezését, építését és fenntartását csakúgy, mint más építményekét - mindenkor a szükségletek és a lehetőségek szintézise szabja meg. A lehetőségek oldaláról vizsgálva a hidak építésének kérdését, nagyságrendi különbség állapítható meg a Duna-hidak és a kisebb vízfolyások hídjainak építése között. A Dunán egyszerű eszközökkel állandó, tartós hidat építeni képtelenség. Ezért mindaddig révek és kompok helyettesíthetik a hidakat, amíg a hidak építésére a műszaki és gazdasági feltételek ki nem fejlődnek. Ahol a szükségletek a legnagyobb mértékben jelentkeztek, a Dunán hajóhidak épültek. A megye egyéb vízfolyásain hidaknak kezdetleges eszközökkel történő megépítésére többnyire megvolt a lehetőség. Az első ilyen hidak keletkezési pontjait az időrendben legelső útvonalak és a vízfolyások irányainak összevetése alapján kereshetjük meg. A fejlődés során ezek a helyszínek többnyire csak csekély mértékben, de többször is módosulhattak, azonban rendszerint még mai közlekedési hálózati rendszerünkben is azonosíthatók. A települések között kifejlődő közlekedési igények kielégítésére keletkezett utak csaknem kizárólag kereskedelem céljait szolgálták. Mondhatjuk tehát, hogy a hidak építésére irányuló igények elsősorban a kereskedelem fejlődésének hatására keletkeztek. Ezt tekinthetjük tehát a legfőbb hídigénynek. Emellett azonban nem hagyható figyelmen kívül egy másik hídigény, mely egyes emberek, csoportok vagy települések védelmére épült berendezésekkel kapcsolatban fejlődött ki. A palánkokat övező várárkokat át kellett hidalni, a bástyákon, magasabb szinten elhelyezett bejáratokat csak hidakkal lehetett elérni. A hídépítésnek ez utóbb említett célja főként a kezdeti fejlődésnek valamely későbbi szakában jutott nagyobb jelentőségre és hozott létre különleges megoldásokat. A várak is adottságok tehát, melyeket figyelmen kívül hagyni nem szabad. Bármilyen furcsán is hangzik, az út- vagy vasútvonal létezése mint adottság, néha nem előmozdítója, hanem akadályozója az új közlekedővonal kiépítésének. Ez az eset áll fenn, amikor mai, modem korunkban az autópálya tervezőjének útjában áll egy vasútvonal, vagy egy jelentős forgalmú közút. Ilyenkor csak-úgy, mint más akadályok leküzdésekor a megoldás az áthidalás. A hídépítésnek ez a kényszerítő igénye a XIX. század vasútépítéseivel kezdett tömegessé válni és tette szükséges számos alul- és felüljáró híd építését. Az áthidalások iránti igény ma is jelentkezik, sőt a közlekedés gyorsaságának és biztonságának fokozódásával egyre hevesebben követeli az egyre költségesebb megoldásokat. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban fontos adottság az úthálózat és ezzel együtt a hidak építési igényének szempontjából az, hogy Buda, Pest illetve Budapest évszázadok óta Magyarország fővárosa, így érthető, hogy az út-, majd a vasútvonalak is sugárszerűen innen indulnak ki. IRODALOM [ 1 ] Ihrig Dénes: A magyar vízszabályozás története 1973. [2] Fényes Elek: Magyarország leírása I. II. sz. 1947. [3] Tőry Kálmán: A Duna szabályozása. 1952. [4] dr. Frisnyák S:Magyarország történeti földrajza (második kiadás) Tankönyvkiadó, Bp. 1992 [5] Magyarország természeti és gazdasági földrajza (szerk. dr. Vásárhelyi K.) Tankönyvkiadó, Bp. 1968. 14