Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre és Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK GODOLLO Gödöllő ma már közel harmincezer lakosú településének kifejlődése a budai via magna út őrzendő pontjaként, észak felől dél felé terjedve, a mai Szőlő és Szilhát utca, Bajcsy Zsilinszky utca és Dózsa György út (régen Váci út) által közrefogott területen indult meg, a Rákos-patak nyugati partja mentén. A patak medre akkor még a mai medertől nyugatabbra feküdt és délebbre az országutat (a mai Szabadság utat) a mai Petőfi Sándor utca (régebben Híd utca) tengelyében keresztezte. Ott volt az országút hídja is. A patak medre csak a XIX. században helyeződött át a mai helyére a Patak térre, ennélfogva hídja a régitől mintegy 50 méterrel keletebbre került. A Rákos-patak medrét Gödöllő belterületén számos híd íveli át. Vasbeton hidak épültek többek között a Lumniczer utcán, a Szent János utcán, valamint a Patak tér északi végén. Utóbbi vasbeton gyaloghíd. Az országúttól délre fekvő mederszakaszon, az autóbusz végállomáshoz vezető út vasbetonlemez hídja, valamint a parkban lévő hidak említhetők. A parkhidak közül az első vastartókra helyezett fapallós, a második vasbeton lemezes gyaloghíd. A harmadik és negyedik híd már nemcsak gyalogosok, hanem járművek számára is nyújt átkelési lehetőséget. Mindkettő két forgalmi sáv szélességű kocsiút és járdák elhelyezését teszi lehetővé. A negyediken vezet keresztül a városból a MÁV vasútállomásához vezető élénk forgalmú összekötő út kiépített pályája. Valamennyi hídnak szabványos idomvasakból készült korlátja van. Gödöllőn a bronzkori települések emlékei, a vaskori és szarmata emlékekkel együtt a Rákos pataknak kelet-északkeleti partján rejlettek, míg a honfoglaláskoriak a Rákos-patak nyugat-délnyugati oldalán, a Kastélydombon. Ennek egyik oka lehetett, hogy az évezred előtti bővizű patak A cserkésztalálkozó térképe a hét ideiglenes áthidalással 148