Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Adottságok

ADOTTSÁGOK Hajógyár felépítésekor elzártak. Ma az Aranyhegyi-patak az esztergomi vasútvonal Óbuda állomásától kezdve a töltés északi oldala mellett halad és az újpesti vasúti hídnál torkollik a Dunába. Magát a Duna folyamot, magyarországi szakaszán, sikerült állandó medrű vízfolyássá szelídíteni. Régebben a medrét sokszor változtatta. Az 1700-as években kezdődtek a Dunában a kotrások, következésképpen lelassult a hordalékkúp keletkezése. Hasonló hatásuk volt a Duna felső, hegyvidéki szakaszain létesített duzzasztóműveknek és erőműveknek, melyeknek hatására ma már a Duna magyarországi szakaszán a hordalékmozgás ugyancsak lecsökkent. Pest megye és környéke középkori települései és úthálózata A Duna Budapest határát elhagyva a megye síkvidéki területeit határolja. Csak bal partja tartozik Pest megyéhez, amelyen mezőgazdasági művelés alatt álló, televényfölddel fedett homokoskavicsos terület fekszik. A vízáteresztő talaj az esővizet magába szívja és telítődés után ezen a területen mocsarak és lápok képződnek, melyeknek fölös vizét ma már lecsapoló csatornák hálózata gyűjti össze és vezeti le a Dunába. A megyének a Gödöllői dombságtól keletre eső része a Tisza vízgyűjtő területére esik. Jelentősebb vízfolyás ezen a területen északon a Galga, délebbre pedig a Tápió. Mindkét vízfolyás a megye területén kívül éri el a Zagyvát és azon át a Tiszát. A megye települései a földrajzi és vízrajzi viszonyokhoz alkalmazkodva alakultak ki. E tekintetben a Dunának mint ősi vízi közlekedővonalnak meghatározó szerep jutott. Megyénknek legrégibb, a mai napig is fejlődésben lévő települései a Duna mentén keletkeztek. A Dunának köszönheti létét Pest és Buda, Vác, Szentendre, Érd, Dunakeszi stb. A Duna víziútjának jelentősége azonban túlnőtt a megye, sőt az ország határain. Nyugat felé Esztergom, Komárom, Győr, távolabbra Pozsony, Bécs stb., déli irányban Ercsi, Dunaföldvár, Paks, Kalocsa, Baja, Eszék, Újvidék stb. mind a Duna vízi közlekedőútjának hatására jöttek létre, kialakítva ezzel azt a nemzetközi közlekedési főirányt, mely Pest megyét s benne az ország fővárosát a dunai tranzit közlekedés egyik jelentős állomásává fejlesztette. Ennek a fejlődésnek lett az eredménye az, hogy a vízi fő közlekedő útvonal nyomán kialakult szárazföldi közlekedővonalak a Dunához alkalmazkodtak egyfelől mint a kikötőhelyekhez irányuló gyűjtő és elosztó utak, majd pedig mint a révek, kompok és hajóhidak felé irányuló önálló közlekedővonalak. A Duna mellékvizei és a kisebb vízfolyások az úthálózat kialakulására sokkal kisebb, de egyál13