Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Kompok

KOMPOK ettől kezdve, közel egy évszázadon át, csak kompjárat bonyolította le az egyre erősödő forgalmat. Ez a kompjárat repülőhíd formájában működött s azt a korabeli ábrázolások is megörökítették [9]. A XVIII. század végén bekövetkezett gazdasági fellendülés Pest és Buda között a kereskedelmi forgalmat nagyon megnövelte, úgyhogy egyre sürgősebb szükség volt a hajóhíd mielőbbi visszaállítására. Pest és Buda szabad királyi városok között létrejött megegyezés alapján a hajóhíd 1767-ben nyílt meg a forgalom számára, s azt a két város az első években önkezelésben tartotta üzemben, majd később haszonbérletbe adta magánvállalkozóknak. A hajóhíd helye eleinte a Rudasfürdő közelében volt, de később valamivel feljebb állították fel, a mai Türr István utca vonalában, mely annak idején az Ó-híd utÁllatszállítás csónakon (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba) ca, majd később, a Kis-híd utca nevet viselte. Itt nem maradt sokáig a híd, mert 1788-ban áthelyezték a még feljebb fekvő Nagy híd utca vonalába. Ez az utca ma a Deák Ferenc utca s itt maradt a hajóhíd egészen addig, amíg létezésére és erre az átkelésre szükség volt. A hajóhíd - a Duna vízállásától függően - 46 vagy 47 hajóból állt és elemeit kétféleképpen állították össze: helyszínrajzilag egyenes vagy íves vonalat alkottak. A XIX. század elején számos rajz, metszet, leírás, stb. örökíti meg a hajhidat, s ezek egy része egyenes, más része íves kiképzésűnek ábrázolja azt. A keletkezési időpontok összevetéséből megállapítható, hogy az íves kiképzés a régebbi, az egyenes az újabb. A változás a század harmadik évtizedében következett be [10], [11]. 107