Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Kompok

KOMPOK Fából készült komp metszete A Pest-budai hajóhíd jellegzetes színfoltja volt a dunai panorámának. A szabályos távközökben elhelyezett szoborfülkék kellemes ritmust vittek bele az egyébként egyhangú látványba, melyet az átvonuló forgalom is élénkített. A hídnak különösen a régebbi, íves alakja nyújthatott rendkívül érdekes, megkapó látványt. Lakihegy és Nagytétény között csónak- és komprév létesítésére 1780-ban Mária Terézia királynő a Ráckevei Családi Uradalomnak adott engedélyt, amit a XIX. század végén Lőwinger Adolf gyakorolt haszonbérletben. Ma rév helyett a Hárosi Duna-híd látja el a feladatot. Szigetszentmiklós község központja közel fekszik a Soroksári Dunaág partjához. Északi részével Dunaharaszti, déli részével Taksony fekszik szemben. A Mária Terézia királynő által a Családi Uradalomnak adományozott, s már többször említett révjog értelmében a komprév Szigetszentmiklós és Dunaharaszti között létesült. Ezt a kompot a múlt század végén megépített dunaharaszti HÉV híd még nem tette feleslegessé, mert csak a gyalogosforgalmat vonta el a komptól, azonban az 1940-es évek elején, a szigetszentmiklósi gyártelepre vezető iparvágány részére Taksony és Szigetszentmiklós között épített hídon a közúti közlekedés is lehetővé vált, ami a kompot feleslegessé tette. A Szigetcsép Csepel-szigeti községet a Duna bal partjával összekötő rév üzemben tartására a Ráckevei Családi Uradalomnak adott révjog bérletével Szigetcsép község létesített átkelőhelyet. Ez az átkelőhely, gyalogrév formájában, ez idő szerint is működik s a bal parton lévő Majosházát köti össze Szigetcséppel. IRODALOM: [1] Frisnyák Zsuzsa: Dunai rév- és hídvámok. Közlekedési Múzeum Évkönyve, 1985-87., VIII. köt. [2] Hanzély János: Magyarország közútjainak története, UKI 14. Bp. 1960. [3] Az 1995. április 27-i komp- és rév konferencián közzétett ismertetés anyagából. [4] Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén, 1936. 57. old. [5] Karcsú Antal Arzén: Vác története, 19888. IX. kötet, 371. old. [6] Sági Vilmos: Vác története, 153, 156, 157. old. [7] Gráfik Imre: Szállítás és közlekedés a Szentendre szigeten. Néprajzi Közlemények, XV. évf. 1 -4. sz. 83-84. old. [8] Budapesti Közúti Igazgatóság: Tahitótfalui híd (Ismertető füzet, 1993) [9] Budapest története III. Budapest, 1973. [10] Várnay Sándor: A régi pesti hajóhíd. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1906. [11] Gáli Imre dr.: Régi magyar hidak. 1970. 248-252. old. 108