Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások A somlyói eltemetett vasbeton ívhíd A somlyói eltemetett vasbeton ívhíd A somlyói gyönyörű híd, Nagybátony Képeslapmúzeum Előzmények A szakirodalomban szó sincs arról, hogy Salgótarján külterületén 1911-12-ben egy rendkívüli, mintegy 200 m hosszú, hétnyílású, igényes kivitelű vasbeton ívhíd épült a kőszénbánya szállítási feladatainak megoldására, melyet aztán a kitermelés csökkenése után lassan, de biztosan eltemettek. Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen monumentális híd úgy épüljön meg, hogy a helyi sajtó, a szakirodalom említést sem tesz róla, majd senki nem emeli fel a szavát, hogy egy műszaki értéket ne tüntessenek úgy el, hogy egy 30 m mély szép völgyet betöltenek. E sorok írójának évekkel ezelőtt az Esztergomi Vízügyi Múzeumban kezébe került egy szép képeslap erről a hídról, próbáltam a szakirodalomban a nyomára akadni, ám nem sikerült. Nógrád megye hídtörtén étének írásához készülve, több helyi szakember egyöntetűen állította, hogy ismeri, korábban látta ezt a hidat, biztosan még részben látható. Nagyon bíztam abban, hogy a salgótarjáni bányamúzeumban sok és részletes információt kaphatok, s dr. Szvircsek Ferenc, aki évek óta bányatörténeti kutatásokat folytat, bőséges információval és szakirodalommal lát el. Sajnos nem így történt. Szép képeslapokat, néhány soros ismertetőt találtunk, ám érdemi adatokat a híd méretéről, tervezőjéről, kivitelezőjéről, sorsáról jó ideig nem [1, 2]. Legmegdöbbentőbb azonban nem az volt, hogy a helyi sajtóban, Salgótarján kétkötetes történelmi kronológiájában csak rövid említés történt a csodálatos híd építéséről, több semmi [3], hanem az, hogy szorgos kutatás - térképek vizsgálata, terepbejárás, helyi lakosok kikérdezése - nem vezetett eredményre. A híd emlékét őrzi a Viadukt utca, ám a széles völgy mára nagy területen betöltött részén olyan sűrű a növényzet, hogy kilátástalanak tűnt a kutatás. Előkerült dokumentumok Aztán izgalmas fejlemények történtek, a Nógrád Megyei Levéltárban 2007. januárjában csodálatos szépségű, teljesen ép tervlapokat kaptunk, melyeken egy karcsú hétnyílású vasbeton ívhídsor látszik, mégpedig olyan, mint a képeslapokon megörökített. A nagyméretű formatizált lapokon a vállalkozó cég (Nicholson gépgyár) és a tervező (Grünwald Gyula és Mitis István) neve is olvasható [4]. A pályázati kiírás, Nógrád Megyei Levéltár [4] A tervkötegben a pályázati kiírás fontos tervlapja is megtalálható, a szénszállító pálya hossz-szelvénye a mintegy 200 m hosszú alagút után következő, hasonló hosszúságú többnyílású híd vázlatával. A kiírásban természetesen csak egy gerenda híd vázlata látható. Feltűnő, hogy a gépelt kiírási feltételekben javítás látszik az eredetileg vashíd szót vasbetonra javították ki. Találgatni lehet, miért történt ez? Nem biztos, de döntő szerepe lehetett ebben, annak hogy dr. Zielinski Szilárd, a hazai vasbeton hídépítés megteremtője és kiváló művelője 190675