Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások A somlyói eltemetett vasbeton ívhíd 08-ban megépítette az örményesi Temes-hidat 1907-08-ban pedig a sinkai völgyhíd néven ismert 60 m nyílású vasúti ívhidat, mely építésekor világcsúcs volt. A hazai első felsőpályás vasbeton ívhíd (2 x 30 m) építéséről Jemnitz Zsigmond neves mérnök folyóiratban számolt be [5]. A sinkai - egyébként ma is álló - ívhídról, a hazai hídépítés egy másik nagy alakja dr. Kossalka János számolt be a hazai szakirodalomban [6]. Ez persze csak feltételezés, az azonban biztos, hogy 1910. július 15-e a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat levelet küldött Zielinsky (így írták a terven nevét) műegyetemi tanárnak, kérve, hogy a mellékelt rajzon feltüntetett hídszerkezeteket vasbeton kivitelezésben óhajtja elkészíteni, s kérték az erre vonatkozó ajánlatot folyó hó 20-ig (!) megküldeni [7]. Július 16-án újabb levélben közölték, hogy az ajánlat benyújtási határidejét július 28-ig meghoszszabbították, augusztus 2-án sürgették, hogy vasbeton kivitelű hídszerkezetre a már korábban kért költségvetést augusztus 4-ig küldje meg, mert később beérkező ajánlatot már nem vehetnek figyelembe. Ezt a levelet és más iratokat, s egy vázlatos ívhíd tervet Szabó László muzeológus bocsátotta rendelkezésemre. Sajnos a levelezés további folytatása hiányos, Szabó László muzeológus írása a könyvben további felvilágosítást ad. A Kőszénbánya Rt. levele Zieiinskinek, Közlekedési Múzeum A Salgó-Tarjáni Kőszénbányák központja Budapesten (V. Arany János u. 25.) volt, így megtörténhetett a kért ajánlati költség megküldése, ezt látszik igazolni az 1910. aug. 5-én kelt újabb levél: „Ezennel felkérjük t. Címet, hogy a kérdezett vas betonszerkezetre vonatkozó rajzokat nekünk forduló postával visszaküldeni szíveskedjék" [8]. A Zielinski iroda anyagkivonata, Közlekedési Múzeum A vázlatos terv és egy anyagkivonat maradt. A terv merész, lapos íveket mutat (40 + 2 x 60 + 40) az ív magasság 9,6 m. Merőben eltér ez az ívhíd terv a sinkai híd kialakításától, és a megvalósult hídétól is. A tervezett nyílásbeosztás kedvező az alépítmények szempontjából, csak a középső pillér lett volna 6,6 m-es, a másik kettő alacsony (max. 3,5 m). Az ívekre támasztott karcsú oszlopokat 6,0 m-ként tervezte az iroda, valószínűleg Jemnitz Zsigmond főmérnök, bár aláírás nincs a terven. Részletekbe és találgatásba nem bocsátkozva megjegyzem, hogy Zielinski irodájában Jemnitz irányításával olyan kiváló tervezők dolgoztak, mint Gút Árpád és dr. Sabathiel Rihárd, akik a sinkai völgyhidak (egy kisebb is volt) tervezésében közreműködtek. Tudásuk és gyakorlatuk alapján bármelyikük lehetett a Somlyói völgyhíd vázlattervének készítője. Érdemes összehasonlítani a Zielinski iroda és Grünwald Gyula tervét. Mindkettő a maga nemében kiváló, s mégis teljesen más. A nyílásbeosztás (7, illetve 4 nyílás) az ívek alakját alapvetően meghatározta, sokkal kevesebb osz-