Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)
Egyedi hídleírások
Egyedi híd leírások A somlyói eltemetett vasbeton ívhíd loppal támasztotta volna alá Zielinski a pályaszerkezetét, bár megjegyzendő, hogy a sinkai völgyhídnál alkalmazott pályamegszakítások miatt a pilléreknél oszlop párokat tervezett. A hatalmas hfdterv részletei, Nógrád Megyei Levéltár Hosszasan lehetne folytatni a megvalósult híd és a Zielinski-féle megoldás különbségeit, ehelyett inkább arra kellene választ adni, hogy miért nem a méltán híres tervezőiroda ajánlatát fogadta el a megrendelő? A Nicholson cég ajánlatát nem sikerült megtalálni és a Zielinski tervben sincs egyértelmű árajánlat, így csak találgatni lehet, hogy a Nicholson cég nemcsak erre a hídra, hanem a kiírásban szereplő összes munkára kedvező ajánlatot adott. Ezek után is kérdéses, hogy miért nem ennek a neves tervezőirodának a tervei szerint épült meg a híd, amely már két megvalósult remek létesítménnyel bizonyította tudását. Szabó László kutatása szerint a Zielinski-irodának ekkor éppen nem volt kapacitása erre a munkára. Akárhogy is volt, jó terv született és különleges, szép híd készült, mely díszére vált volna hazánknak, ha egy forgalmas úton épül, így azonban nem figyeltek fel rá... Mit tudunk e híd építéséről? Sajnos szinte semmit, csupán néhány fotó maradt az építésről [8], s az a szóbeszéd, hogy olaszok építették [9]. Nem kizárt, hogy külföldi mesterek is dolgoztak itt, hisz a kőszénbánya működtetése rengeteg bonyolult építkezést tett szükségessé, s ezekben a munkákban olaszok is részt vettek. Valószínűleg valahol lappangnak jegyzőkönyvek, tervek, melyek az építés részleteit, a híd próbaterhelését - biztosan volt - tartalmazzák, jó lenne, ha lelkes kutatók eredményt érnének el. Az biztosra vehető, hogy botrányok nem kísérték az építkezést, mert akkor erről cikkeztek volna. A híd jó minőségben elkészült, s állapota is jó lehetett javításáról sem maradt említés. A Teréz-táró történetét röviden ismertető öszszefoglalásban a külső szállításhoz szükséges kötélpálya rendszerről olvashatunk. A 200 m hosszú különleges hídról csak ennyi olvasható: „az alagút és a gócpont közötti mély völgyet egy 33 m magas 200 m hosszú, 5 íves vasbeton híddal hidalták át" [2]. (Érthetetlen, hogy a tanulmány írója még a híd nyílásszámát sem jól adta meg.) Fontosabb ennél az a megjegyzés, hogy „1929-ben megszűnt ez az ideálisan szép és könnyű üzem. Összesen 50 millió q-t termelt." Igazán érdekes az idézett tanulmányban szereplő fotó, amely azt mutatja (1940 körül készülA vasbeton ívhíd építése, Nógrádi Történeti Múzeum 77