Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások =¥ Salgótarján hídjainak története A híd a 21. számú és a 2303. jelű út kapcsolatát biztosítja a rendelkezésre álló szűk területen, a vasút és a Salgó-patak különszintű keresztezése mellett. Mivel tehermentesítő útról van szó, az alsóbbrendű útnál becsatlakozó- és kiválósávokat kellett Az épülő íves felüljáró, Gyukics Péter felvétele ...és a betonozás éjjel, Makai Tamás felvétele elhelyezni a főpálya zavartalan forgalma érdekében. A szűkös környezet viszont nem engedte a hagyományos elhelyezést, e csomópontnál a főirány sávjai a külső sávok, míg az alacsonyabb rendű - csatlakozó - út a belső 2 sávot használhatja. Ezzel azonban az áthidalandó akadályok száma is nőtt (mivel most a 21-es út Somoskőújfalu felé haladó sávja felett is át kell haladnia a nyomvonalnak), de egyidejűleg távolabb került a vasúttól is a felüljáró kezdő pontja, ami segít abban, hogy a vasutat ne keresztezze a híd túl kis szögben. A műtárgy tehát a kezdeti emelkedés közben egyenes, átmeneti íves, majd tiszta ívű az inflexióig - ami a vasút fölé esik - majd újra tiszta-, valamint átmeneti íves és egyenes szakasz következik, hogy aztán az út az északi oldalon csatlakozhasson egy körforgalomba. A híd mindkét végén lévő (egyenes nyomvonalú) fel és lehajtókat - szintén a behatárolt környezet miatt - támfalakkal kell megtámasztani. Az alkalmazott megtámasztási mód a vasalt talajtámfal lett. A híd az eredeti tervek szerint egy 220,8 m hoszszú, tíztámaszú, kétoldali konzollal ellátott, kétcellás szekrénytartós szerkezet lett volna, azonban építéstechnológiai szempontból a kivitelező átterveztette (ez előzőekkel megegyező paraméterű) négycellás (konzolos) takaréküreges gerendává. A szerkezet külső megjelenése a módosítások ellenére nem változott. A hidat a hídfőknél hat 80 cm, a pillérek alatt négy 1,2 m átmérőjű, egységesen 9 m hosszú cölöpre alapozták, melyeket szulfátálló cementből készített betonból kellett kivitelezni a Salgó-patak időszakosan szulfáttal történő szennyezése miatt. A hídfők zárt dobozos szerkezetek. A pillérek öszszetett geometriájúak. A középső részük egy négyszög keresztmetszetű fal, melyhez a keskenyebbik oldalakon félkör keresztmetszetű részek csatlakoznak. A fejgerenda követi a pillér geometriáját felfelé folyamatosan terebélyesedve. A felszerkezet, mint már említettük, takaréküreges gerenda, kétoldali konzollal. Szélessége 8,2 és 9,2 m között változó, az egyenes és íves geometriából adódó változások miatt, de a változás csak a konzolok kinyúlásában jelentkezik, a fenékszélesség egységesen 4,0 m. A szerkezeti magasság csak 1,2 m. A cellák üregei bennmaradó polisztirol hasábokkal készültek (ez bár gyorsabb, könnyebb kivitelezést eredményezett, azonban a későbbi vizsgálatokat ellehetetleníti). A kivitelezést az íves alaprajzi elrendezésen túl a változó oldalesések kialakítása is nehezítette (a jobboldali 4,5%-os oldalesés átfordul baloldali 4,5%-os oldalesésbe). A híd megszakítások nélkül épült, csak a hídfőknél van magszakítás, ahol is vízzáró dilatáció készül. A szerkezetet a támaszok vonalában két fazéksaru támasztja alá, a fix saruk a középső pilléreken helyezkednek el. A szegélyeken H2 visszatartási fokozatú korlát készül. 68