Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye hídállománya

A megye hidállománya Hidak és a művészet Hidak és a művészet Hidak a művészetben, művészet a hidakban kifejezi azt a fontos kapcsolatot, amely fontos a hídtervezésben, s fontos a hidak jobb megismerése érdekében. A hídépítés az építőművészet része, legalábbis annak kellene lennie. A mérnöki alkotás, legalább 5000 éves történetében hosszú ideig az alkotó, a „mérnök" részben művész is volt, hisz hidat építeni nem könnyű feladat. Szorosan kapcsolódott a mérnöki munka az építészettel, szobrászattal, sőt a festészettel is, hisz a jelentős hidakat szobrok, a fahidakat festmények díszítették. Ám nemcsak a hídépítést gazdagítja a művészet, hanem a művészet gyakran tárgyául veszi a hidakat, lévén ezek nemcsak közlekedési „létesítmények", hanem városképei, tájképei, sőt szimbolikus jelentőségű alkotások. A teljesség igénye nélkül nézzünk Nógrád megyei példát. A török hódoltság idején rentgeteg város-, várábrázolás (metszet) készült, helyettesítve ezzel a részletes szóbeli leírásokat. Ezek az ábrázolások gyakran nem eléggé megbízhatóak, ám több közülük művész alkotás. Drégelypalánk többnyílású Ipoly hídjáról 1617-ben készített Hufnagel szép színezett képet [1]. Korábbi ábrázolások is vannak, ám egy hidat ilyen részletesen általában nem mutatnak. Drégelypalánk fa hídja, ahogy a művész látta Palánk és Hídvégh a II. katonai felmérésen 59