Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Útkorszerűsítések és műtárgyaik Zrt.) Konzorcium volt. Tizenhat évi szünet után 2005 szeptemberében a harmadik ütem kivitelezése megkezdődött. Az építés jól halad, annak ellenére, hogy a projekt bonyolultsága következtében megrendelő, kivitelező, tervező és lebonyolító rendkívül sok problémával találta szemben magát. A 2303. jelű úttal kapcsolatot adó íves felüljáró, a végszelvény előtt épített vasúti híd, a talajtámfalak sok szakmai érdeklődőt vonzanak. A Magyar Mérnöki Kamara és a Közlekedéstudományi Egyesület is szervezett bemutatót az építés helyszínén. Az itt épülő vasalt talajtámfalak gondos kivitelezése visszaadhatja a becsületét ennek a technológiának, ami a közelmúlt talajtámfal omlásai miatt ingott meg. Ezen a szűk helyen a talajtámfal alkalmazása igen előnyös. Az épülő műtárgyakról a „Salgótarján hidjai" című fejezet ad részletesebb információt. A harmadik ütemet 2008-ban adják át a forgalomnak, így az első ütem építésének megkezdésétől számítva 35 év elteltével valósul meg a várost tehermentesítő, összesen 7 km hosszú útvonal. 2.sz. fkl. út 1970. előtti nyomvonala 2.sz. fkl. út jelenlegi nyomvonala 1970-ben épült vasúti felüljáró BALASSAGYAI 21321 2. sz. főút korszerűsítésének vázlata térképrészleten, Közútkezelő A 2. számú Budapest-Vác-Rétság-Hont főúton - mely a megye másik meghatározó jelentőségű elsőrendű útvonala - 1967 és 1970 között történt nagyobb mértékű korszerűsítés, melynek során a teljes szakaszon elvégezték a szükséges szélesítéseket, valamint Rétság és az országhatár között nyomvonal korrekciók és település elkerülések is készültek. Az út korábban kedvezőtlen, nehezen járható nyomvonalon keresztülvezetett Drégelypalánk és Hont községeken, melyeket a korszerűsített 2. számú főút már nem érint. Drégelypalánk elkerülése során 1970-ben épült meg a főút Nógrád megyei szakaszának legnagyobb műtárgya, a háromnyílású, 26,7 m szerkezeti hoszszúságú, monolit vasbeton lemez felszerkezetű, vasút feletti híd. Vasút feletti híd Drégelypalánk külterületén, Makai Tamás felvétele A domb- és hegyvidéki környezetben zajló, erőteljesen növekvő nemzetközi teherforgalom egyre nagyobb akadályoztatással járt, ezért 1979 és 1982 között, majd 1984-ben újabb fejlesztések történtek. Öt szakaszon összesen 10,3 km hosszúságban kapaszkodó sávok épültek. A Salgótarjáni Közúti Igazgatóság kollektíváját dicséri, hogy az 1979 és 1982 között épült 9 km terveit házon belül készítették el. Az igazgatóság tervező csoportja végzett el minden munkafázist a geodéziától a költségvetés kiírásig, alvállalkozót nem vontak be. A kapaszkodósáv építések során egyetlen 3,0 m nyílású híd szélesítésére volt szükség a 44 + 706 km szelvényben. A következő fontosabb beavatkozás 2005-2006ban történt; korábban elnyert ISPA támogatás felhasználásával Váctól az országhatárig elkészült a burkolat erősítése 11,5 tonna tengelyterhelés elviselésére. Rövid Pest megyei szakaszon és a teljes nógrádi 35 km hosszon jelentős vastagságú új aszfaltburkolat épült. Ilyen mértékű pályaszerkezeti beavatkozással együtt célszerűen több járulékos munkát is el kellett végezni. Csomóponti beavatkozások, forgalomcsillapító szigetek épültek. Valamennyi hídon elkészültek a szükséges fenntartási munkák, állapotuknak megfelelően szegélyjavítások, korlátjavítások, szigeteléscserék, szegélycserék, betonjavítások. A legnagyobb volumenű beavatkozás a legjelentősebb hídon, a drégelypalánki vasút feletti hídon történt. A munka érdekessége a többméteres feltöltés alatti 53