Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Útkorszerűsítések és műtárgyaik sának megfelelően) épült vasúti aluljárón keresztül csatlakozott az új nyomvonal a meglévőhöz. Erről a három műtárgyról a „Salgótarján hidjai" című fe­jezetben is olvashatunk. Az első ütem „21. sz. főút salgótarjáni párhuzamos szakasza" néven került nyilvántartásba. Salgótarján légi felvételen, jól látszik a terepadottság kötöttsége, Közútkezelő archívuma A második ütem tervezése is megkezdődött (szin­tén az Uvaterv gondozásában). Ez a szakasz már rövidebb lett a közlekedésfejlesztési tanulmányban javasoltnál, az önkormányzati kezelésű Kossuth La­jos útig tartó 700 m valósult meg. Forgalomba he­lyezése 1989-ben történt. Ideiglenesnek készült, ka­mionokkal nehezen járható vonalvezetésű, szintbeli vasúti átjárón keresztül csatlakozott vissza a „régi" 21-eshez. Nagyobb volumenű műtárgyépítési feladat­ként jelentkezett az úttal párhuzamos Tarján-patak lefedése. A patak felett parkolóhelyek létesültek. A korábban elkészült első és az átadott második ütem a „210. számú salgótarjáni tehermentesítő út" nevet kapta. Az első két ütem tervét az Uvaterv készítette, a folytatás (harmadik ütem) tervezését, versenyezte­tést követően a Roden Kft. nyerte el. A harmadik ütem végét az 1965. évi tanulmánytól eltérően már nem a város közepén, a 2303. j. úti csomópontnál határozták meg, hanem jóval északabbra, a város szélén. A domborzati adottságok, a vasút és a Tar­ján-patak közelsége igen nagy kötöttséget jelente­nek, ez a három kilométeres szakasz felüljárók, tám­falak, pataklefedések építését igényli. Tervezése és építése igen szép és bonyolult mérnöki feladat. A harmadik ütem versenyeztetése az 1994-ben becsült költséget magasan meghaladó ajánlati ár mi­att nem lehetett ered­ményes. A jelentős mű­tárgyigény a vállalkozói költségvetésekben is megmutatkozott. Négy év elteltével egy korszerűsített tervre (Tetthely Kft.) 1998­ban indult újabb köz­beszerzési eljárás. A legkedvezőbb ajánlati ár kisebb mértékben ugyan, de ebben az esetben is meghaladta az előzetes keretet, a költségfedezet biztosí­tását árvízi átcsoporto­sítás is nehezítette, így az eredményhirdetés ismét meghiúsult. Költ­ségcsökkentő javaslat kidolgozására szakér­tői bizottság alakult. A bizottság a csomópon­tokat és a műtárgyakat vizsgálta meg legrész­letesebben, hiszen számottevő költségmegtakarítást ezek egyszerűsítésével, ésszerűsítésével lehet elér­ni. A munkacsoport javaslata olyan költségkímélő megoldást tartalmazott, mely a tehermentesítő út alapvető funkcióját, az átmenő teherforgalom legsű­rűbb lakóterületen kívüli vezetését biztosítja, a városi kapcsolatokat viszont egyszerűbben, de még a város számára kezelhető módon adja meg. Ez a megoldás rövidebb, kisebb, egyszerűbb műtárgyakat igényel. Az előkészítés ebben az irányban folytatódott. A ter­vek átdolgozása után a módosított megoldás építési engedélyt kapott. A meglévő ütemek és a tervezett harmadik ütem alkotta teljes útvonal neve ismét vál­tozott, jelenleg 2112. j. salgótarjáni tehermentesítő útként szerepel az adatbankban. A megvalósításra újabb lehetőség 2005-ben adódott, a projekt elnyerte a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program támogatását. A har­madik versenyeztetés kedvezőbben alakult a koráb­biaknál, becsült költség alatti ajánlatával a nyertes ajánlattevő a HBV (Hídépítő Zrt./BetonútZrt./Viadom 52

Next

/
Thumbnails
Contents