Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Boltozatok A 19. században nagy ütemben építette át Nóg­rád megye a fahídjait, erről tanúskodnak a töredé­kes híd nyilvántartások, egy 1849-ben készült felmé­rés szerint az országutakon 41 kő és 43 fahíd volt, 1851-ben a sziráki kerületben kilenc kő és három 2. számú főút Lókos-patak-hídja, Gyukics Péter felvétele fahíd volt; 1877-ben pedig 158 kőhidat és átereszt vettek kimutatásba [15]. Említést érdemel a mai 2. sz. főúton lévő három boltozat is: 44,706 km 3,0 m, 51,197 km 5,6 m és 54,936 km 4,0 m nyílású. Nyilvántartás szerint a Rétsági Je női-pata k-híd 1870-ben épült és a má­sik kettő is 1900 előtt, ám valószínű, hogy nagyjából egyidőben épültek 1867 után. Méretük, kialakításuk figyelemre méltó, szélesíté­sük vasbeton lemezzel tör­tént, így az utazó nem is gon­dol arra, hogy boltozott hídon halad át, az alkalmazott szé­lesítés épségben megőrizte a valószínűleg 140 évvel ez­előtti gondos építést. A vasútvonalakon 20 bol­tozat áll ma is; ezekről külön fejezetben teszünk említést. Drégelypalánknál a vasút felett épült 5,4 m nyílású, a több, mint 100 éves híd álla­pota jó, terve is fennmaradt [16]. Drégelypalánk vasút feletti boltozata, Makai Tamás felvétele 22

Next

/
Thumbnails
Contents