Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei =f Boltozatok Itt említem, hogy Mocsáry 1826-ban megjelent megye ismertetőjében a jobbágyi és a pásztói Zagyva-hidat kőhídként említi [6]. Szécsény kőboltozata, Gaicsik Zsolt gyűjtése Pásztón a Ciszterci Monostor kiállítóhelyen egy céhlevélen három boltozott Zagyva-híd látható [10]. A Nógrád Megyei Levéltárban a Tar előtti (1800), a Patak és Szátok közti (1815), a Szarvasgedénél (1823), a Ludánynál (1835) levő hidak építésének sürgetéséről vannak feljegyzések [12]. Több más hídról is maradt fenn ilyen említés, ám az nem derül ki, hogy a híd megépült-e, mi lett a sorsa. Becskén 1823-ban HoffenmayerJoachim kőművesmester kőhidat épített, ez azonban Gáli Imre vizsgálatai szerint, nem a ma is álló 7,6 m nyílású híd; a mai ennél idősebb lehet. A mellvédet magasító korlát (máshol is van ilyen a megyében) rontja az egyébként jó vonalú boltozat megjelenését [5]. Felsőpetényben a település közepén ma három boltozat áll, egy közülük - rossz állapota miatt - a forgalom elől elzárt; ennek nyílása 2,2 m, a másik (4,75 m-es) elfogadható állapotban van, megjelenését közművek rontják. Nógrád megye közgyűlése 1822-ben foglalkozott a felsőpetényi hidak javításával, így ezek a 19. század elején épülhettek, megóvásuk kívánatos [5]. Kisterenye jeles boltozata, dr. Gáli Imre felvétele, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Kisterenyén egy kétnyílású boltozat vezet át a Tarján-patak felett. Ez a híd a szakirodalomban nem szerepel, pedig jeles és jó állapotban lévő műtárgy. Dr. Gáli Imre kéziratban fennmaradt jegyzeteiben erről a hídról is írt, megemlítve, hogy 1823-ban épült, 1955-ben erősítették s 1970-ben a gyalogjárdák elbontásával és önálló gyaloghíd építésével szélesítették meg [12]. Szendehelyen is épült 1825-ben - egy ma is álló - szobordíszes, ma műemlék híd. A híd építéséről alig tudunk valamit, építési idejét egy bekarcolt évszám jelzi [8]. A híd környezete rendezetlen, zavaró; kár, mert az idős boltozat és Nepomuki Szent János szépen helyreállított szobra megbecsülést érdemel. Héhalom felhagyott műemlék hídja felújításra vár, dr. Imre Lajos ecsetrajza Héhalomban áll a háromnyílású, a forgalmat már nem viselő, ma is tekintélyes, 38 m hosszú híd a Bér-patak felett. A híd építése a nádor 1829-ben tervezett utazásával is összefüggött, ám a híd csak 1833-ban lett kész. A 7,4-9,2-7,4 m-es lapos ívek, a robusztus pillérek és a mellvédek lejtése, a kifelé hajló szárnyfalak szép együttest alkotnak [5]. A boltozat mellett, útkorszerűsítés keretében 1975ben vasbeton hidat építettek, azóta a híd funkció nélkül áll, s állapota romlik. Legutóbb 1988-ban történt jelentős állagmegóvási munka; a műemlék híd fenntartási munkáit sokáig nem lehet már halasztani. A Fővárosi Mérnöki Tervező Rt. (GubányiKléber József) nagy ügyszeretettel, részletes tervet készített a híd felújításra, annak érdekében, hogy pályázaton elnyerhető forrásból elkészüljön a szükséges munka, s valamilyen funkciót is kapjon a híd [13]. 21