Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei =i Boltozatok A már említett Tenczer-féle kimutatás egyértelműen 6 x 4 öl és 1 x 2 öl nyílásúnak írja le az összességében 110 öl hosszú hidat, melynek érdekessége volt hosszú támpilléres fala [4]. A hétnyílású híd összes átfolyási nyílása közel 50 m volt, 203 m-es hosszával impozáns alkotás volt A hídon - szinte természetesen - Nepomuki Szent János aranyozott öntöttvas szobra állt. A fennmaradt iratokból tudjuk, hogy a hidat már 1794-ben gácsi és balassagyarmati kőművesmesterek javították. 1824-ben pedig a neves építész Pollack Mihály adott szakvéleményt a híd állapotáról és javításáról [5]. Pontosan nem ismerjük, hogy mi volt a gyakori javítások oka, hisz az ipolysági, vagy a megyében a 19. század elején épített hidak közül nem egy, a mai napig, nem túl sok javítással fennáll. Figyelemre méltó, hogy történészek, írók, papok és lelkes laikusok emelték fel szavukat, amikor a 20. század elején felmerült a rárósi Ipoly-híd elbontásának terve [5]. A műszaki indokok erősebbek lehettek a tiltakozásnál, mert 1904-ben már állt a 60 m nyílású rácsos acélhíd. Sajnálatos, hogy a szakirodalom a híd kialakításáról, a hibák okáról annak idején nem számolt be. A rárósi hídnál előbb épült híd Nagyorosziban, erről egy 1789-ből származó feljegyzésből tudunk, s arról is, hogy ennél a hídnál is volt egy Nepomuki Szent János szobor. A későbbiekben még egy híd épült, az előbb említetthez közel, s egy mellvédfallal összekapcsolták a két hidat, ám a II. világháborúban az egyik boltozatot elpusztították [5]. Pásztó műemlék boltozata, az út mellett, André László felvétele Pásztón egy - ma már forgalmat nem viselő - 2,4 m nyílású boltozat áll a Kövecses-patak malomárka felett. Térképeken szerepel ez a híd, így építési idejét 1723-93 közé tehetjük [5, 8]. A hazai boltozatok között egyedülálló a mellvéd íves kialakítása, s különleges a védőtető alatt álló szobor is. Részletesen Frics Gyula ismerteti ezt a műemlék boltozatot [8]. Patakon, a Derék-patak felett áll az 17991800-ben épült három (3,6 m) nyílású, félköríves boltozatú híd. A megye háromnyílású műemlék hidjai közül ma már csak ez viseli a közúti forgalmat. A híd története a szakirodalomban s e könyv egyedi hídleírásai között is szerepel, érdekes helyi emlékek maradtak fenn a hídnál folyó életről. A község jegyzője teljes felelősséggel intézte a híd építését s jó munkát végzett Hoffenmayer Joachim kőfaragó is. Romhányban a Lókos-patak fölött szépformájú, háromnyílású (2,6-2,8-2,6 m), szobordíszes híd áll. A híd építési ideje bizonytalan, a Nepomuki Szent János szobron lévő 795, nyilván 1795-et jelöl, ebből még nem következik, hogy ez lenne az építés éve. Dr. Gáli Imre és Frics Gyula is 1795 előttinek tartja a ma csak gyalogos forgalmat viselő hidat. A Lókospatakon mederkorrekciót végeztek, s új közúti hidat építettek, a romhányi kőfaragók tudását megörökítő szép boltozat megvédése érdekében. Romhány hídja, amikor még rajta haladt a forgalom, Képeslap Zempléni Múzeum Szécsény boltozott Szentlélek-patak-hídja nem szerepel a szakirodalomban, Galacsik Zsolt fontos művében szerepel a mai öszvérhíd helyén álló boltozat, melynek építési éve 1815 lehetett. A kétnyílású boltozatról készült kép 1880 körül készült. Jól példázza a hídtörténet kutatás nehézségét, hogy írásos források hiányában jeles hidakról, legfeljebb egy térkép, céh levél vagy fotó ad hírt. A boltozat helyett 1903-ban 20 m nyílású rácsos vashíd épült [9, 14]. 20