Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye adottságai

A megye adottságai ^AA^^ A közúthálózat kialakulása gyesebb vidékeket is birtokukba vették. A 9. században itt, a Duna-kanyar vidéket átszelő kereskedelmi utak kereszteződésénél kialakított dukátusvolt. A honfoglaláskor (a megye területén 899-902 között) nagy gondot fordítottak az országhatár és a kereskedelmi utak ellenőrzésére. Nógrád vára az észak felé irányuló sáncot védte [1]. A honfoglaláskori főbb utak jórészt a mai útvonalakkal egyeztek meg [2]. Nógrád vármegye kialakulását és úthálózatát Györffy György művéből ismerhetjük meg [3]. A földrajzi adottságok és oklevelek adataiból (várak) felvázolta és térképen is bemutatta a valószínű úthálózatot: Az úthálózat a 13-15. században [2] Nógrád várába Visegrádról a Verőce-patak mellett, Vác felől Szendehelyen át lehetett jutni. Nagy út ágazott el Vadkerten át Gyarmat, illetve Szécsény felé Nógrádot Hont várával Jenőn és Oroszfalván út kötötte össze. A Galga mentén Guta-Romhány-Gyarmat irányú út haladt, Hatvan felől Ecsegen át Gyarmatra lehetett jutni. Hatvanból a Zagyva mellett vezetett vasárut. Az Ipoly mindkét oldalán vezetett út északkelet felé, de fontosabb volt a Gyarmat-Busa-Losonci út. További fontos fő- és mellékutak is láthatók Györffy térképén [3]. Feltűnő, hogy a viszonylag sűrű úthálózatban több, nagyjából észak-déli út található, kelet-nyugati azonban alig akadt. Gyarmat és Losonc volt markáns útcsomópont. Csánki Dezső a Hunyadiak koráról készített áttekintést. Részletes tanulmányából kitűnik, hogy a 15. században Vác is Nógrád megyéhez tartozott, jelentős számú (22) vár vigyázta az utakat, nagy uradalmak voltak jellemzően a 353 helységet és 13 várost számláló megyében. Figyelemre méltó, hogy Dejtár, Oroszi, Patak, Szanda, Verebély is város volt. Hidakra vonatkozóan kevés információt kapunk a helynevekből és oklevelekből, csak Konczhida (1471) neve utal hídra, s néhány település vámja valószínűsít hidat (Ecseg, Héhalom, Gútstb.) [4]. Molnár Erzsébet dr. az Ipoly és a Tárna úthálózatát elég részletesen térképen is bemutatta, a már idézett tanulmányában [2]. Feltűnő, hogy a fontos főutak vonala a maihoz hasonló. A hódoltság korában (1617. sz.) a falvak lakossága megfogyatkozott, a települések egy része ideiglenesen lakatlanná vált, egy része elpusztult. Az utak egy része forgalmas volt, így Vác, Nógrád, Szécsény jelentős közlekedési csomópont volt. A várakat összekötő utak fontossá váltak. Az utak építéséről, javításáról törvények rendelkeztek (1579 évi XLV. t.c.) [2]. Más megyékből maradtak fenn a hidakra vonatkozó feljegyzések Nógrád megyéből csak elvétve, így DrégelypalánkHídvég hídjáról 1594-ből [5]. A török hódoltság megszűnése után a megmaradt települések gyorsan fejlődtek, a közlekedési viszonyok biztonságosabbá váltak, nőtt az utak forgalma. 1716-ban a Kamara 12 postavonalat indított, a Pest-Vác-Palánk-Balassagyarmat-Szécsény és a Vác-Rétság-Balassagyarmat-Szakál-Gács vonalon később indult be a postakocsik járata. Fontos vármegyei utak voltak még a SzécsényFelsőtold-Pásztó, Hatvan-Pásztó-Kisterrenye-Pétervására, Vác-Romhány utak [2]. Az úthálózat fejlesztésében fontos lépés volt, hogy III. Károly 1723-ban műszaki bizottmányt hozott létre, ennek az utak-, hidak építése és fenntartása volt a feladata, Mária Terézia 1772-ben előírta, hogy a 11