Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Egyedi hídleírások

A megye hídállománya Nógrád megye műemlék hidjai Nógrád megye műemlék hidjai A feldolgozás a megyei műemlékjegyzékben szereplő hidak leírását tartalmazza (1). A Bér-patak hídja Héhalomnál A település D-i szélén, a Bér-patak felett áll az 1833-ban épített, háromnyílású, boltozott kőhíd. A hídnyílások szegmens ívekkel, 7,40 - 9,20 - 7,40 m fesztávolsággal készültek. Ezek a méretek alig térnek el a 4 és 5 öltől. (A tényleges méret 7,59 és 9,48 m lenne.) Dr. Gáli Imre az eltérést azzal magyarázza, hogy építéskor a pilléreket „vastagabbra vették". A mederpillérekhez mindkét oldalon 1,20 m-re kiugró jégtörő-terelők épültek. Ma ezek közül az ÉNy-i már hiányzik. Hat, megközelítően négyzetes facölöp maradvány látható a mederben a középső nyílás alatt. A híd hossza, a szárnyfalak végpontjai között mérve 39,4 m, a pályaszélesség 6,50 m (3,5 Héhalom műemlék boltozat, Makai Tamás felvétele öl). Ez Nógrád megye legnagyobb boltozott hídja. A középső nyílás záróköve magasabban van a két szélső nyílásénál. A szintkülönbséget még jobban kiemeli a hidat lezáró mellvéd fedkosora, mely a hídközépen 1,05 m, a híd végein 0,65 m magas. A mellvédhez a szárnyfalak tompaszögben csatlakoznak, itt kerékvetők vannak elhelyezve. Ennek ellenére az É-i mellvéden járműtengelyek által okozott mély koptatásnyomok vannak. A boltkövek, a pillérek és a mellvédek lajtamészkőből készültek, néhol egy-egy riolittufa darab közbeiktatásával. A terelő építmény szépen megmunkált piros színű, tömött anyagú homokkő kváderkövekből áll, sok helyen látható rajtuk A híd főnyílása, háttérben az új közúti híd, Makai Tamás felvétele a kőfaragó vésőjének nyoma. Ugyancsak gondosan faragott a mellvéd fedkosora, legnagyobb részt ez is vörös homokkőből készült, néhány helyen sárgásfehér homokkő tömbök beiktatásával. Igen csekély kihajló ívelést lehet megfigyelni a hídfalak hosszirányú vonalában. Magassági jel van a híd DNy-i végénél. A mellvéd emelkedése, a kőanyag gondos faragása, színeltérése és a széttartó szárnyfalak szép összképet biztosítanak. Igen kár, hogy a hídon sok repedés mutatkozik, a mészkőtömbök málladoznak és a meder feliszapolódott (2). A bal oldali nyílás felett a D-i oldal mellvédjének 12. fed kövébe keretezett, 1833-as évszámot véstek. Ez ma már alig látható. A megyegyűlés már 1826ban elhatározta a „hihalmi" és palotási híd kőből való felépítését. Ez a testület a későbbi években intézkedett a hidakhoz Az építési évszám, dr. Gáli Imre felvétele (1960), Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény 102