Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közútjainak története a 20. századig

A megye földrajzi adottságai KOZEP-TISZAVIDEK VÍZRAJZA SALGÓTARJÁN"® Nagykörös^ Jelmagyarázat vízügyi igazgatás határa vízgyűjtő terület határa Csongrád A megye fontosabb vízfolyásai A megye a Tisza folyó két partján terül el. Földrajzi helyzeténél fogva összekötő szerepet játszik Észak- és Dél-Magyarország, illetve Kelet- és KözépMagyarország között. A megyét az Alföld szinte tökéletesen sík felszine jellemzi. Élővizei közül a Tisza a megye legnagyobb folyója, mely 120 km hosszban szeli ketté. A folyó szélessége Szolnokon kis vízállásnál 12 m, mélysége 3 m. A megye látszólag egyhangú síkságát a következő kistájakra szokták osztani földrajzi szempontból. Az alsó-Zagyva sík a megye északi részét foglalja magába. A Zagyva folyó két oldalán helyezkedik el, körülbelül azonos a történelmi Jászság területével. Tengelyében folyik a Zagyva, mely erőteljesen hozzájárult a felszín kialakulásához. E területet érintő vízfolyások a Tárna, a Galga, a Tápió és a Mátrából lefutó patakok, a Gyöngyös és az Agó. A Jászság felszínét a hosszú süllyedés, a folyóvizek feltöltő munkája, a változó éghajlati elemek formálták és alakították ki. A terület több kisebb földrajzi résztájra osztható: a Zagyva, Tárna és a hegyvidékekről jövő vízfolyások hordalékkúpja, az Észak-Jászság lösztáblája, a Dél-Jászság. A Szolnoki löszöshát (Nagykunság) a középső Tiszavidék legnagyobb tájegysége. Felszínének kialakulása a jégkorszakra tehető. Ebben a víz és a szél felszínalakító tevékenysége játszott szerepet. Északi részén az elhagyott folyómedrek homokját a szél kifújta és uralkodó irányának megfelelően parti dünék formájában halmozta fel. Déli része tökéletes síkság, mivel a terület feltöltésében a szél mellett a víz is jelentős szerephez jutott. A jégkorszakban indult meg a lösz képződése, mely a Nagykunság egész területét borítja. A löszrétegre rakódott talaj értékes termőföld. A Tiszazug a Tisza és a Hármas-Körös által három oldalról határolt kistáj. Déli része változatosabb, északi része egyhangú. A Tisza völgye nem különálló természeti táj, mégis a folyóvölgy sajátos viszonyaival elkülönül a környező területektől. Arculatát a folyóvölgy alakította ki, ez adja meg sajátos jellegét. A Tisza szabályozása előtt szeszélyes kanyarokat, íveket leírva, medrét gyakran változtatva folyt keresztül az Alföldön. A folyó tavasszal mindig elöntő km j 7