Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)
Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közútjainak története a 20. századig
A MEGYE FÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI A megye az ország keleti felében, az Alföld közepén helyezkedik el. Területét kettéosztja a kanyargó Tisza folyó. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5607 km 2 , népessége 426 000 fő. 1876-ban hozták létre a korábbi Jászság, Nagykunság területéből és Heves és Külső-Szolnok megye Tisza menti községeiből. Szolnok megyét I. István idején az 1018-1040 közötti években alakították ki. Névadója az a Zounok (Szolnok) nevű ispán, aki 1046-ban a Vataféle felkelés során vesztette életét. A török uralom idején az 1569. évi 52. te. egyesítette Heves megyével "Heves és Külső-Szolnok vármegyék" elnevezéssel. A Nagykunság területére a XIII. században költöztek a kunok. A megye Zagyva parti részén pedig a jászok telepedtek le, akiknek ideköltözési módja és ideje a mai napig tisztázatlan. Az újabb kutatások szerint valószínűleg a XIV. sz. első felében telepedhettek le. Mária Terézia 1745-ben engedélyezte számukra a megváltást, közismert nevén a redempciót. Ennek értelmében a jászkunok visszakapták régi kiváltságaikat, megszűnt földesúri alávetettségük. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét az 1876. évi XXXIII. te. alapján hozták létre Szolnok székhelylyel. Az új megye gazdaságilag és társadalmilag eltérő területi részeket egyesített. A megye megalakulásakor helységeit öt szolgabírói járásba sorolták. Több területi változás, átcsatolás után a mai megye területe 1950ben alakult ki véglegesen. Ekkor megváltozott a megye neve is Szolnok megyére, majd 1990. óta a történelmi hagyományokat tisztelve ismét Jász-NagykunSzolnok megyeként említik. A jászok és kunok mint katonáskodó népek jelentős kiváltságokat kaptak az uralkodótól. A Jászság és Kunság területén élők nem tartoztak földesúri szolgáltatásokkal, földjük koronabirtoknak számított. Jogaik akkor szenvedtek csorbát, amikor I. Lipót 1702-ben 500 ezer rajnai forintért eladta a Jászkunságot (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) a Német Lovagrendnek. A lovagrend 1731-ben az eredeti vételárért továbbadta a Jászkun Kerületet a Pesti Invalidusok Házának. Az eladásba a jászkunok nem törődtek bele, saját maguk teremtették elő és fizették ki a vételárat. /í megye hegy- és vízrajzi térképe 6
