Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Vasbetonhidak

Vasbetonhidak erősítést és többtámaszúsítást kellett végrehajtani [13, 23, 24]. 1965-ben készült el Szolnokon a torkolati Zagyva-híd felszerkezete az ártéri Tisza-hidnál alkalmazott - kissé módosított - tartókkal, azzal a fontos különbséggel, hogy a háromnyílású felszerkezetet folytatólagos gerendaként építették meg [25]. 1965-ben épült meg Mezőtúrnál a 30 m nyílású Hortobágy-Berettyóhíd, utófeszített szerénykeresztmetszettel [26, 27]. A helyszíni előregyártás korai példája a szajoli felüljáró vasúti vágányok feletti nyílásába épített 26,4 m nyílású, helyszínen előregyártott gerendás felszerkezete. A híd két szélső nyílása monolit, feszített takaréküreges, a középső pedig 14 előregyártott tartóból áll, melyek befüggesztett szerkezetet alkotnak. A tartók beemelése, hazánkban elsőként, autódaruval történt. A gyártás és beemelés részleteit a szakirodalomból érdemes tanulmányozni. Az előre gyártott gerendák keresztirányú együttdolgoztatása, az eredeti tervtől eltérően Freyssinet-rendszerű [28,29]. Említésre méltó, hogy már 1941-ben Mistéth Endre négynyílású felüljárót tervezett, az építés azonban elmaradt [49]. A 4. számú főút négynyomúsítása során 1998-ban önálló új felüljáró épült a régi nyílásbeosztással, FCI-90 jelű előregyártott hídgerendákkal [30]. A 32. számú főút korszerűsítése során épült a Rékasi úti hatnyüású monolit, feszített felüljáró 196971. között. A kedvezőtlen altalaj miatt statikailag határozott szerkezet, konzolos kéttámaszú tartók sorozataként. A 174 m hosszú szerkezet háromcellás keresztmetszetű, különböző méretű nyílásokból álló, íves, változó ferdeségű. A hat nyílás közül a vágányok feletti öt nyílás utófeszített, a hatodik nem feszített, nagyszilárdságú vasalással készült [31,32]. A Rékasi útihoz hasonló monolit, szekrénykeresztmetszetű, utófeszített vasút feletti műtárgy épült a Kolozsvári úti felüljáró mellett 1973-ban. Az előregyártott fordított T keresztmetszetű tartók alkalmazása ebben a megyében is már 1960-ban A Rékasi úti felüljáró építése (Jurcsó János felvétele) elkezdődött, nemcsak egy-, hanem többnyílású hidak építésénél. Eddig 20 ilyen felszerkezet épült. Ilyen példa a 31. sz. főúton Jászberényben a Zagyva-ág felett épített (7+8+7 m) híd, mely FT 7A, illetve FT 8A gerendákkal épült [35]. 1971-ben kezdődött a Nagykunsági Főcsatorna hídjainak építése. Ezek általában háromnyílásúak. A 12 hídból 9 előregyártott gerendás felszerkezetű. Ezek épitése során 8 hídnál EHGE tartókat alkalmaztak [36]. Előregyártott, előfeszített hídgerendákkal épült két vasút feletti műtárgy is, közülük EHGE tartókkal 1973-ban Kisújszállásnál (10,9+12,6+10,9 m) [37]. A megye vasút feletti műtárgyainak főbb méreteit és a felszerkezet típusát táblázat mutatja be. Szabadon szerelt, utó feszített híd először hazánkban A megye vasbeton hídépítésében országos jelentőségű volt az 1975-ben Kunszentmártonnál megépült Hármas-Körös-híd a 44. sz. főút új szakaszán. Az utófeszített, szabadon szerelt hídépítési technológia első létesítménye volt ez, melynek tervezéséért, kivitelezéséért Állami-díjat kaptak az alkotók. Az állvány nélküli, viszonylag gyors építést lehetővé tevő technológia sok számítást tett szükségessé, mivel a szerelés minden fázisában ki kellett mutatni, hogy a szerkezet statikailag megfelel. A két szekrénykeresztmetszetü, háromnyílású mederszerkezethez három ártéri nyílás csatlakozik, melyek az Algyőn alkalmazott tartókkal épültek. A tervezést és kivitelezést, az 41