Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Zielinski Heves megyei hídtervei

Mellékletek szabad nyílást. A pályalemezt négy hossztartó és kilenc kereszttartó támasztja alá. A két végső kereszttartó köpenyfalban folytatódik, az alaptest felső síkjáig, így a töltést lezáró ellenfalként dolgozik. Ezt az ellenfalat négy darab, változó magasságú borda merevíti a töltés oldaláról. Fekete Fülöp vállalkozó az alternatív terv alapján a híd megépítését vállalja 10 000 K-ért. A munka igen gyorsan halad: július 22-én már a próbaterhelésre vonatkozó adatokat kéri az irodától. A tervező 1050 kg/m

2 megoszló terhelést, összesen 51 000 kg-ot ír elő. A számított lehajlás 4,8 mm a középső főtartó közepe alatt. A vállalkozó augusztus 21-én értesíti az irodát, hogy „tévedésből a városi mérnök 2 nappal előbb felhordatta a terhelési anyagot (téglát) — amely per m

2 circa 200 kg — mintegy 40 óráig a hídon volt, — s ez alatt cirka 7—8 mm behajlás mutatkozott, repedés azonban nem keletkezett". A Fürdő utcai hídra vonatkozó terv nem változott. A kétnyílású négyfó'tartós gerendahíd hídfője ez esetben is a függőleges bordákkal és a párhuzamos szárnyfallal merevített köpenyfal. A szélső és a középső alátámasztások erős kiékeléssel kapcsolódnak a hossztartókhoz. A szerkezet szabad nyílása 2X14,85 m. A kocsipálya szélessége 4,80 m, a kétoldali gyalogjáró hasznos szélessége 60+60 cm. A hossztartók tengelytávolsága 1,67+1,66+1,67 m. A vállalkozó 1907. március 31-én kéri a részletterveket. Május 22-i levelében már a próbaterhelés tervezett időpontjáról értesíti az irodát (június 1.) és egyúttal a terhelési adatokat kéri. Az iroda terhelésként 1180 kg/m

2-t ír elő (összesen 30 000 kg) és 1—1 főtartónál, a külső támaszponttól 3,8 m-re 2,5 mm lehajlásra számít. Kiköti azonban, hogy a próbaterhelés „csak a teljes 28 napos keményedés után végezhető". Június 10-én értesíti Zielinskit a vállalkozó képviselője, Kovács Sándor mérnök, hogy a próbaterhelés megtörtént. A mért lehajlások a szélső főtartók alatt 1 mm-re, a belső főtartók alatt 1,8, illetve 1,4 mm-re rúgtak. A terheletlen nyílásban 0,5 mm emelkedést mértek. A terhelt hídfő és a pillérek 0,5 mm-t süllyedtek. Kovács említi még, hogy a „hivatalos" értékkel szemben (1,8 mm) ő csak 1,4—1,5 mm-t észlelt. További fontos megjegyzése: a beton még csak 20 napos volt a próbaterhelés idején: a Hatóság sürgetésére kellett megejteni a próbát. Közli még azt is, hogy az alapgödrök kiemelésekor meleg forrás vizével küszködtek. Valószínűleg ez a víz okozza a támaszsüllyedéseket is. Zielinski június 12-én kelt válaszlevelében nyugtázza a közléseket, egyúttal ismét kiemeli, hogy előírásában 28 napos szilárdulási időt követelt meg a próbaterhelés előtt. „Ez alkalommal sikerült az ügy, hanem könnyen végzetessé válhatott volna." A Tűzoltó híd „megszólalásig" hasonlít a Fürdő utcaihoz. „Megszólalás után" azonban kiderül: a kétnyílású, négy főtartós, kereszttartókkal merevített szerkezet nem merőleges, 65°-os szögben hidalja át a medret. A másik különbség: itt a töltés lezárására nem épül köpenyfal, a két végső kereszttartó közvetlenül támaszkodik a falazott, függőleges ellenfalra. Ezt mutatja a pauszon fennmaradt vázlatterv. Az iratcsomóban 1909. augusztusi kelettel újabb változatra bukkanunk. Ez már egy nyílással kívánja áthidalni a patakot. Ajánlati összege alig magasabb az eredetinél: 6730 Korona. A 10 tonnás kocsi terhére méretezett híd általános terve is ránk maradt. Eszerint a 16,00 m nyílást egy négyfőtartós, öt keresztbordával merevített pályalemezű szerkezet hidalja át. A belső három keresztborda merőleges a hossztartókra, a két végső pedig a híd tengelyével 65°-os szöget bezárva, végső kereszttartóként támaszkodik az ellenfalakra. A kocsipálya szélessége 4,80 m, a gyalogjáró hasznos szélessége 1,20 m. A korlát acélelemekből szerelt szerkezet, a hídfők fölött betonbábukba bekötve. A kocsipálya burkolata 5 cm betonon 4 cm aszfalt. Oldalesése 5 cm. A Hatvan közelében, a Zagyva fölé tervezett 30 m nyílású híd. 1913. május 23-án levélben keresi meg a Zielinski Irodát a balassagyarmati M. Kir. Államépítészeti Hivatal nevében Faludi Béla kir. műszaki tanácsos. Egy 27,5 m nyílású, 6 m széles egynyílású „és főtartós" (sic) vasbeton hidat kívánnak építtetni. A következő kérdésekre kér választ: „épült-e már ilyen híd Magyarországon; mily nagy lenne ilyen híd szerkezeti magassága és mi volna közelítőleg egy ilyen híd költsége, megjegyeztetvén, hogy a megfelelő 97