Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Boltozott hidak

Boltozott hidak s ajánlatát elfogadták. Az Építési Főigazgatóság pl. Fischer Mihály hatvani és a gyöngyöspatai Zám-patak hídjánál kisebb módosítást eszközölt. Egy esetben (kápolnai Tarna-híd) a kivitelező és a tervező személye nem egyezik meg, az általános gyakorlat tehát az volt, hogy általában az ajánlattevő, aki a tervet és részletes költségvetést készítette, az építette meg a hidat is. A korai tervek — mai szemmel nézve — eléggé vázlatosak, hiányoznak a méretvonalak és a Thán Mór festménye a kápolnai csatáról (1850) Képeslap a Tarna-hídról részletek is, a költségvetések azonban 2—3 oldalon kellő részletezéssel megadják a fő méreteket és az anyagmennyiségeket. Említésreméltó, hogy a megyei mérnök mindig átvizsgálta az árajánlatot, néha kisebb mértékben módosította a mennyiségeket, és több esetben az alámosás ellen „fésűs karókat" írt elő. Rábl Károly hidtervei jellegzetesek, kevéssé térnek el egymástól, a részletmegoldások azonban még az ikerhidaknál (detki, tarnamerai) is kismértékben különbözőek. Érdekes Fischer Mihálynak a gyöngyösi Foka-patakra tervezett hídja (1839), mivel metszet, oldalnézet, és a főbb méretek beírása is megtalálható rajta. A Kerecsendnél 1820-ban tervezett „hidatska" terve azért figyelemreméltó, mert szokatlanul ferde a híd és felmenőfala is eltér a szokásostól. A Gyöngyösi Nagypatak hídjánál volt egyedül falkötővas, valószínű, hogy e korai munkájánál ezt szükségesnek tartotta, elképzelhető, hogy első gyöngyösi hídjának összedőlése tette óvatossá. Rábl hídjain több esetben jellegzetes kerékvetők vannak, melyek kopása azt jelzi, hogy több esetben a mellvédeket ezek mentették meg. A kőboltozatok mellvédek közötti szélessége általában 3 öl (5,7 m), de van keskenyebb is 50