Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Boltozott hidak

Boltozott hidak Az Eger-patak műemlék hídja Viszneken ***** t*w ;m.fm»,n4i ****nxr* • Örritit ím frtwjrrA Zám-patak felett épített híd terve 1829-ből (Detk, Ecséd, Egerszalók, Vámosgyörk stb.). Áteresztőképessége nemcsak a mai forgalomnak, hanem már korábban sem felelt meg, ezért nagy forgalmú úton lévőnél a mellvédek helyett kisebb helyigényű korlátot helyeztek a hidra (Balpüspöki, Halmajugra). A gyöngyösi Nagypatak-hidat a századfordulón megszélesítették. A műemlékvédelmi gyakorlat védett hidak esetében nem járul hozzá a mégoly indokolt szélesítéshez sem, ez pedig a híd forgalomból való kivonásával, pusztulásával járhat. A mellvédek ütközési kárai minden erőfeszítés ellenére gyakoriak, s a mellvéd ledőlése a híd végleges összeomlásához vezethet. Természetesen vitathatatlan, hogy a 150—200 éves boltozatok megjelenése megváltozik a mellvédek lebontásakor, az eredetileg egyező formájú és kialakítású szélesítés azonban nem ront a híd képén és a forgalom számára hosszú távon jó megoldást jelenthet. A megye kőboltozatainak zöme lapos körszelet ív, s előfordul kosárív is. A körszelet a XIX. századi építésűteknél, a szegmens a XVIII. századiaknál jellemző, bár akadnak kivételek. Különösen a nagyon lapos kosáríveknél, ha a boltozat kőanyaga nem fagyálló, s a kivitel sem igényes, teherbírási problémák jelentkezhetnek. A megerősítésre az adácsi és a tarnamérai hídnál említett módszer jó megoldásnak látszik. A kőboltozatok átfolyási szelvényei elegendőek, sőt több esetben, a megváltozott vízrajzi viszonyok miatt túlzottak (detki Bene-patak, gyöngyöspatai Bene- és Zám-patak, tarnamérai Tárna). A feliszapolódott nyílások rontják a 51