Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Boltozott hidak

Boltozott hidak A tarnamérai Tarna-hídfelújítás után A kápolnai Tarna-híd terve (1817) (Heves Megyei Levéltár. Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökének iratai. IV— 8/1., 61.) Néhány értékelő megállapítás a megye kőboltozatairól: Korán és viszonylag nagy számban épültek a XVIII. század végétől boltozott hidak. Ez csak részben köszönhető a helyi kőanyagnak (1950ben 24 kőbányát jelöl egy szaktérkép), a megyei mérnök és az utakért, hidakért felelős személyek érdeme, hogy fahidak helyett, lehetőleg kőhidakat építettek. Markmüller Károly és fia: József működése a levéltári anyagok adatai alapján körültekintő, példamutató volt. Hála a megőrzött levéltári anyagoknak, több híd tervei, még több költségvetés és irat maradt fenn, melyekből megismerhető mérnök elődeink és a kivitelező mesterek munkája. A legtöbb hidat (1786-1839 között) Rábl Károly és fia tervezte és építette, több híd 1847—74 között épülhetett a háromnyílásií abasári (2—2,5—2 Öl) boltozat, melynek építéstörténete feltáratlan. A híd keskenysége miatt mellvédje helyett vasbeton korlátot tettek a hídra, a forgalmi igényeknek így sem felelt meg, ezért átépítették [5, 6]. Az előzőekben említett néhány boltozat főbb adatait és építéstörténetét a jobb áttekinthetőség érdekében táblázatosan is bemutatjuk. építése fűződik Fischer Mihály gyöngyösi, Hönsch Márton egri, Zwenger József egri kőművesmester nevéhez, s feltétlenül említeni kell G. B. Carlone (1682-1717) nevét, aki Egerben a Minoriták hídját tervezte. A tervek módosítására néhány példát találunk Tarnaörsnél 7 helyett ötnyílású, a Mezőtárkányban pedig Francz József tervében szerepeknél kisebb nyílású hidat javasolt Rábl Károly 49