Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Fahidak a megyében

Fahidak a megyében A Poroszló—Tiszafüred közúti Tisza-híd terve, lialthasár János kir. mérnök 1844 (Kiss Pál Múzeum Tiszafüred) vette a révjogot — Jozsa György építette meg a saját költségén. A híd viharos története az egyedi hídleírásban jól nyomon követhető, itt csak annyit, hogy 1845 körül egy jeges árvíz kétharmad részben tönkretette, a meginduló gőzhajózás, a megnőtt közlekedési igények miatt hamar újjáépítették, ám a szabadságharcban (1849. július) felgyújtották, s faszerkezetként nem is építették már újjá [9]. Tanulságos a korabeli hídnyilvántartások átnézése is (1804, 1847, 1853). A gyöngyösi járásban a megyei rendes utakon 1847-ben 56 kő- és 24 fahíd volt, a Mátra és Tárna járásban 1853-ban 97 kdhíd mellett 62 fahíd volt, a gyöngyösi járásban a „Megyei és országos utakon" 1847-ben 59 kő- és 18 fahidat írtak össze. Részletes értékelés nélkül is megállapítható, hogy meglepően kevés volt a teljes hídállományon belül a fahidak aránya. Részletesebb adatokat csak az 1853-ban készült egyik nyilvántartás tartalmaz, eszerint a fahidak általában 2—4 öl hosszúak, s csak pár fahíd volt 8 öles [10]. 1840-ben Okolicsányi Gusztáv szolgabíró jelenti, hogy a Szartos-fokon elkészült keményfából a híd. A kinevezett küldöttség 1830-ban a Morotvafokon is szükségesnek tartotta a vízátbocsátást lábas jármos, az alámosás ellen két keresztsor fésűs karóval védett híd építésével [ 11]. A poroszlói hidak építésében az uradalmak (Károlyi és Orczy) komoly részt vállaltak. A Sajfoki fahíd helyrehozásáról olvashatunk jelentést (1842/1309), amely kőfalon kiképzett híd volt, példát mutatva arra, hogy a megye már viszonylag korán a fahidak nagyobb élettartamát ilyen módon is növelni kívánta. A hatvani Zagyva-híd a Zagyva három ágát hidalta át. 1870-ben Hatvan polgárai kérték az 5 nyílású, 38 m hosszú cölöpjármos híd kincstá37