Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Fahidak a megyében

Fahidak a megyében Feszítőmüves fahíd (Fotó: dr. Csiffáry Gergely magángyűjteménye) ri kezelésbe vételét. A kérést nem hallgatták meg, de a vámdíjakat 1894-ben a kormány állapította meg. A fahidat 1913-ban építették át vasbeton szerkezetűre [13, 14]. A Zagyva-híd hasonló lehetett az Eger-patakon épített „járomhídhoz". Ismert, hogy 1888-ban a Magyar kir. Kereskedelmi Minisztérium szabványtervet adott ki fahidak tervezésére is. Eszerint 9 m nyílásig egyszerű gerenda-, 15 m-ig pedig ékelt gerendatartós hidakat ajánlottak építeni. Fennmaradt tervek szerint 15—25 m nyílású hidak függesztő-, illetve feszítőműves kialakításúak voltak. A leghosszabb fahíd — nemcsak a megyében, hanem az országban — a Kiskörénél 1889-ben megépült vasúti Tisza-híd volt, amely 68(!) nyílású, 780 m hosszú volt, három medernyílása 6,5 m magas Howe-rendszerű, hatalmas faszerkezet volt, melyet 12 m hosszú fenyőgerendákból készítettek. Hatalmas ácsmunka volt a pillérek építése is [12]. A jeges árvizek, a korhadás és más okok miatt, az állandó fenntartási munka ellenére 1906ban a medernyílásokat rácsos vasszerkezetre építették át, a pilléreket pedig az 1919-ben történt háborús kár után építették át betonszerkezetűre [ 12]. (További részletek az egyedi hídleírásban.) 1927-ben a Poroszló—Tiszafüred közötti állandó Tisza-hídhoz csatlakozó útszakasz fahídjai épültek át: Eger híd 284 m, Bocskoros híd 78 m, addig ezek voltak a megye legnagyobb közúti fahídjai. Az 1937-ból fennmaradt (nem a megye egészére kiterjedt) hídnyilvántartás szerint viszonylag kevés fahíd volt a megyében. Ebben az évben a 212. sz. úton a Tárnán épült át fahíd, 1938-ban pedig 5 fahíd helyett építettek vasbeton hidat [15]. A világháborúban (1944-ben) a megyében 101 hidat robbantottak fel (2438 fm), ezek közül a legnagyobb, részben faszerkezetű provizó38